Miroslav Petrašinović, a Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselője, aki korábban is a választási törvények módosítását kezdeményezte, ezúttal a politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény módosítását és kiegészítését nyújtotta be a szerb parlamentnek.
Jovan Rajić ügyvéd azonnal két vitatott elemre hívta fel a figyelmet. Szerinte a legfontosabb probléma az, hogy a fantomlisták a jövőben mindenféle garancia nélkül juthatnának kampánypénzhez. Jelena Jerinić, a Zöld–Baloldali Front (ZLF) képviselője pedig a Nova portálnak azt nyilatkozta: az is problémás, hogy ezeket a módosításokat ismét azzal indokolják, hogy azok az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) ajánlásainak való megfelelést szolgálják.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Petrašinović javaslata többek között eltörölné a választási biztosíték (kaució) kötelező letétbe helyezését azoknak a választási listáknak az esetében, amelyeknek nincs képviseletük önkormányzati, tartományi vagy országos szinten. Ezek a listák a jövőben biztosíték befizetése nélkül is megkaphatnák a kampányfinanszírozás első részletét állami forrásból.
Egy másik jelentős változás szerint a Korrupcióellenes Ügynökség szélesebb ellenőrzési jogosítványokat kapna. Ezután közvetlenül kérhetné a kereskedelmi bankoktól a politikai pártok számlaforgalmára vonatkozó adatokat, emellett más ellenőrzési eszközökkel is rendelkezne. A javaslat beterjesztője szerint ez gyorsabb döntéshozatalt tenne lehetővé.
„A fantomlisták garancia nélkül költhetik el a kampánypénzt”
Jovan Rajić ügyvéd az X közösségi oldalon azt írta, az első bekezdésben leírt megoldás azt szolgálja, hogy Vučić fiktív választási listái megkapják a kampánypénzt, amelyet aztán nem kell visszafizetniük, ha végül mindössze 37 szavazatot szereznek, mert utána úgysem lesz senki, aki számon kérje rajtuk. A második bekezdés pedig arra vonatkozik, hogy ez az ál-ügynökség, amely közvetlenül Vučić irányítása alatt áll, a törvényesség és az ellenőrzés ürügyén az igazi ellenzékkel szemben fog elnyomó intézkedéseket alkalmazni.
„Nem arról van szó, hogy a törvény kimondaná: nem kell visszafizetni a pénzt. A kérdés inkább az, hogy ki fogja ellenőrizni, valóban visszafizették-e. Az államnak kellene behajtania rajtuk az összeget. De vajon valóban megteszi?” – tette fel a kérdést Rajić.
Hozzátette: a hatalom egyre nagyobb külső nyomás alatt áll, hogy valódi reformokat hajtson végre. Példaként említette az igazságügyi törvények módosítását, amelyet az SNS képviselője, Uglješa Mrdić terjesztett elő, valamint az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Tanács (REM) tagjainak megválasztását.
„Emlékezzünk csak vissza: Marta Kos akkor, amikor az Európai Unió befagyasztotta a Szerbiának szánt támogatásokat, kijelentette, hogy már nem csupán a választási törvényekről van szó, hanem a sajtószabadságról és a jogállamiságról is. A hatalom természetéből fakadóan folyamatosan szűkíti a szabad gondolkodás és a szabad cselekvés terét. Mint minden szemfényvesztő, most is azt keresi, hogyan lehet kijátszani a rendszert, megtéveszteni a közvéleményt, és reformként feltüntetni valamit, ami valójában nem az” – mondta Rajić.
Emlékeztetett arra is, hogy a korábbi választási törvénymódosítás egyik eleme szerint egy választópolgár több választási lista támogatására is adhatna aláírást.
„Tény, hogy az SNS csal a választásokon”
A Zöld–Baloldali Front parlamenti képviselője, Jelena Jerinić a Nova portálnak úgy nyilatkozott: minden ilyen törvénymódosítást az ODIHR-ajánlásokkal való összhangra hivatkozva terjesztenek elő, de nem szabad megfeledkezni egy alapvető tényről: az SNS gátlástalanul csal a választásokon.
Mint mondta, a nemzetközi szervezetek véleményére hivatkozó törvényjavaslatoknál rendszeresen történik valamilyen módosítás vagy új elem beillesztése, amelyet végül úgy fogalmaznak meg, hogy az az SNS érdekeit szolgálja.
„Ezek mindig vegyes megoldások. Emiatt soha nem lehet azt mondani, hogy minden rossz bennük, vagy hogy kizárólag új csalási módszerekről van szó. Papíron ezek a szabályok első látásra akár korrektnek is tűnhetnek, sőt tágabb értelemben megfelelhetnek az ODIHR által vizsgált demokratikus normáknak. Csakhogy soha nem veszik figyelembe a szerbiai sajátosságokat, amelyek közül a legfontosabb az, hogy az SNS gátlástalanul csal a választásokon” – hangsúlyozta.
Hozzátette: „A politikai tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény legnagyobb problémája nem maga a szöveg, hanem annak hiányos ellenőrzése. Ez a Korrupcióellenes Ügynökség feladata lenne, amely azonban teljes mértékben az SNS szolgálatában áll.” – mondta a képviselő.
Magas költési plafon, de szankciók nélkül
Jerinić konkrét példaként említette, hogy első alkalommal vezetnének be felső határt a kampánykiadásokra.
„Első ránézésre ez rendben lévő megoldásnak tűnhet. Csakhogy ezek az összegek rendkívül magasak. A korábbi tervezetekben még ennél is magasabbak voltak: az elnökválasztási kampány esetében például nyolc-kilenc millió euró szerepelt. Ez óriási összeg, és maga az ODIHR is túlzottnak minősítette. Ráadásul nincs semmilyen szankció arra az esetre, ha valaki túllépi ezt a plafont. Végül pedig ismét ott van a Korrupcióellenes Ügynökség, amely egyes szereplőkkel szemben alkalmazza a törvényt, másokkal szemben viszont nem. Az SNS esetében szinte semmilyen visszaélést nem találnak, és ha mégis, legfeljebb figyelmeztetik őket. Ez a legnagyobb probléma” – magyarázta.
Ugyanakkor szerinte a javaslatban akadnak pozitív elemek is.
„Ilyen például a választási biztosíték eltörlése a civil csoportok és az új politikai szereplők számára, amelyek korábban nem voltak jelen a parlamentben. Ez önmagában kedvező változás lehet, ugyanakkor ezt is a fantomlisták jelenségének figyelembevételével kell értékelni – mondta a Zöld Baloldali Front képviselője.
A fiktív választási listái megkapják a kampánypénzt, amelyet aztán nem kell visszafizetniük
