„A város bejáratánál heverő állattetemek nem éppen méltó módon fogadják a Szabadkára érkezőket” – ezzel a megjegyzéssel fordult a Magločistač hírportálhoz egy olvasó, aki rendszeresen utazik vonattal Zenta és Szabadka között. Elmondása szerint az úgynevezett állati temető környékén, közvetlenül a szennyvíztisztító telep mellett időnként napokig hevernek a tetemek, amelyek odavonzzák a kóbor kutyákat.
Az állítások ellenőrzése érdekében a Magločistač újságírója a helyszínre látogatott, ahol valóban szabad ég alatt fekvő állattetemeket talált, miközben a környéket elviselhetetlen bűz lengte be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A portál az illetékes intézményekhez fordult a kommunális problémával kapcsolatban. Válaszukban megerősítették, hogy ezen a helyszínen továbbra is állati eredetű hulladékot helyeznek el, ugyanakkor arra nem adtak egyértelmű választ, hogy az állattetemek valóban napokig védelem nélkül maradnak-e a szabadban.
Ezzel párhuzamosan a város vezetése bejelentette, hogy az év végéig megszűnhet az állattetemek gödörsírokba történő eltemetésének gyakorlata, köszönhetően az újonnan felépített állati melléktermék-gyűjtő és ideiglenes tároló létesítménynek.
Gödörsír: ideiglenes megoldás, amely máig fennmaradt
Grgur Stipić, a Szabadkai Városi Közigazgatás mezőgazdasági és mezőgazdasági földterületekért felelős szolgálatának vezetője elmondta: a jelenleg hatályos városi rendelet értelmében – amíg az újonnan felépített, állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, feldolgozására és ártalmatlanítására szolgáló létesítmény nem kezdi meg működését – az állattetemeket a város bejáratánál, a szennyvíztisztító közelében található állati temetőben földelik el.
Tájékoztatása szerint a gödörsír fenntartását közbeszerzés útján kiválasztott kivitelezők végzik. Feladataik közé tartozik a sírgödrök kiásása, azok betemetése vagy a hulladék elszállításra történő felrakodása heti két-három alkalommal, továbbá a bekötőút karbantartása, a gyomirtás és a terület fertőtlenítése.
A tetemek csak időszakos betemetése – amely a beszállítás ütemétől függ – különösen a nyári hónapokban jelent problémát, amikor a magas hőmérséklet felgyorsítja a bomlási folyamatokat.
További gondot jelent, hogy az állati temető bejáratánál elhelyezett táblák mára szinte olvashatatlanná váltak, így a lakosság nehezen tájékozódhat a terület rendeltetéséről és a vonatkozó szabályokról.
Mit írnak elő a jogszabályok?
A Szerbiában hatályos előírások szerint az állati eredetű hulladék ártalmatlanításának megengedett módjai a következők: égetés dögégetőkben, eltemetés vagy elégetés állati temetőkben, illetve kivételes esetekben – hatósági felügyelet mellett – a helyszínen történő eltemetés.
Az állattetemek és állati eredetű hulladék ártalmatlan eltávolításáról szóló szabályzat azt is előírja, hogy a tetemeket nyáron legfeljebb 12 órán, télen pedig legfeljebb 24 órán belül el kell távolítani. Az elszállításig a tetemeket védeni kell a rovaroktól, rágcsálóktól és más állatoktól.
Dr. Berényi: A lakosság egészségére is kockázatot jelenthet
Dr. Berényi Karolina, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet higiéniai szakorvosa arra figyelmeztetett, hogy a biológiai veszély mértéke függ az állat fajától, az elhullás okától, az időjárási viszonyoktól és a helyszíntől.
Mint a Magločistačnak elmondta, a hosszabb ideig védelem nélkül hagyott állattetemek baktériumok, élősködők és más kórokozók forrásává válhatnak.
Az elhullott állatok például olyan baktériumokat hordozhatnak, mint az Escherichia coli, a szalmonella, a leptospira vagy a Campylobacter, miközben a bomlás során keletkező folyadékok a talajba és a felszíni vagy felszín alatti vizekbe is bekerülhetnek.
További problémát jelentenek a rovarok, a rágcsálók, valamint a dögfogyasztó állatok, amelyek hozzájárulhatnak egyes betegségek és élősködők terjedéséhez.
Dr. Berényi kiemelte, hogy különösen kockázatosak azok a helyszínek, amelyek vízbázisok, mezőgazdasági területek vagy lakott övezetek közelében találhatók.
„Minél hosszabb ideig maradnak az állattetemek őrizetlenül a szabadban, annál nagyobb a kockázat” – hangsúlyozta.
Az állatorvos szerint elsősorban a bűz és a kóbor állatok jelentenek problémát
Dr. Slobodan Stevanov szabadkai állatorvos ugyanakkor úgy véli, hogy nincs ok komoly aggodalomra a súlyos fertőző betegségek terjedése miatt, amennyiben az állatok nem fertőző betegség következtében pusztultak el.
Emlékeztetett arra, hogy fertőző betegségek esetén külön eljárásrend és ártalmatlanítási rendszer működik éppen a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében.
Véleménye szerint sokkal nagyobb problémát jelentenek a kellemetlen szagok, illetve annak veszélye, hogy a kóbor kutyák, madarak vagy rágcsálók széthordják az állati maradványokat.
„Ez nem jelenti azt, hogy valamilyen veszélyes fertőző betegség terjedne emberekre vagy állatokra, ugyanakkor a tetemeket a jogszabályban előírt határidőn belül el kell szállítani és el kell temetni” – fogalmazott.
Új tároló létesítmény jelentheti a megoldást
Szabadka városa arra számít, hogy az év végéig megkezdheti működését az újonnan felépített állati eredetű melléktermékek gyűjtésére, feldolgozására és ártalmatlanítására szolgáló létesítmény, amely a Csantavéri tanyák 160. szám alatt található.
Az úgynevezett köztes tároló hűtőkamrákkal és speciális konténerekkel rendelkezik, amelyekben az állati maradványokat a szállításig tárolják. Ezt követően a hulladékot az inđijai székhelyű magánvállalathoz, az Energo-Zelena céghez szállítják, amely rendelkezik az állati eredetű hulladék biztonságos ártalmatlanítására szolgáló üzemmel.
A létesítmény hivatalos nyilvántartásba vételét követően annak működtetését egy kijelölt üzemeltető végzi majd, míg a város területéről az állattetemek begyűjtését és szállítását a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalat látja el.
Az állati eredetű hulladék, vagyis az állattetemek és más állati melléktermékek kezelését a zoohigiéniai kommunális tevékenységről szóló városi rendelet (Szabadka Város Hivatalos Lapja, 48/2020. és 37/2021. szám) szabályozza, amely e feladatok ellátását szintén a Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalatra bízza.
A rendelet részletesen meghatározza az eljárást állatelhullás vagy más állati eredetű hulladék keletkezése esetén. Ilyenkor az esetet a közvállalat zoohigiéniai szolgálatának kell bejelenteni, amely a városi rendelet alapján illetékes az állattetemek átvételére és a további kezelés helyszínére történő elszállítására. Jelenleg ez még mindig az úgynevezett állati temető.
Ha elhullott házi kedvencről vagy tartott, illetve tenyésztett állatról van szó, az elszállítás és az ártalmatlanítás költségeit az állat tulajdonosa vagy tartója viseli.
Amennyiben azonban közterületen – például utcán, parkban vagy út mellett – találnak elhullott állatot, a lakosságnak csupán be kell jelentenie az esetet, az eltávolításról pedig a zoohigiéniai szolgálat gondoskodik. Ez közérdekű kommunális szolgáltatásnak minősül, ezért a bejelentőnek nem kell viselnie az elszállítás és az ártalmatlanítás költségeit.
Az új hűtőházról egyébként mi is írtunk még 2024-ben. Akkor András Gyuricsin Attila, a csantavéri helyi közösség elnöke elmondta, az építési engedélyt még 2023 januárjában megkapták. A modern gyűjtőállomás azóta sem nyílt meg.
A dögtemető 2023-ban (Fotó: Archívum, Subotica.com)
