A július 2-i szabadkai képviselő-testületi ülésen elfogadták a helyi közösségekről szóló rendelet módosítását, melynek értelmében a 2023. július 7-vel lejárt mandátumú tanácstagok megbízatását határozatlan időre, azaz a következő helyi közösségi választások kiírásának időpontjáig meghosszabbítják. A városvezetés azt állítja, hogy ezzel az átmeneti intézkedéssel lehetővé válik, hogy a jogszabályokkal összhangban a helyi közösségek ismét működjenek, de az ellenzék szerint ez a módosítás törvénytelen.
A helyi közösségekre vonatkozó jogszabályok alapján nehéz eldönteni, hogy a városvezetésnek vagy az ellenzéknek van-e igaza. Ezért Maglai Jenő jogászt kértük arra, hogy értelmezze a helyi önkormányzatokról szóló törvényt, Szabadka Város statútumát és a helyi közösségekre vonatkozó városi határozatot.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Maglai Jenő elmondta, az ügyet azonnal eldönti a város által hozott helyi közösségekre vonatkozó határozat 22-es szakasza.
„A határozat egyértelműen fogalmaz: a helyi közösségi választásokat a városi képviselő-testület (vkt) elnökének kell kiírnia legalább 30 nappal a tanácstagok mandátumának lejárta előtt egy időben mind a 37 helyi közösségben. Tehát nem az szerepel a szövegben, hogy a vkt elnöke kiírhatja, hanem hogy ki kell írnia, ez az ő kötelessége. Ettől csak rendkívüli esetekben térhet el, például háborús helyzet idején. 2023-ban Pásztor Bálintnak kellett volna ezt megtennie, mert abban az időben még ő volt Szabadka képviselő-testületének az elnöke. Mivel ezt nem tette meg, törvényt sértett, mely azóta is fennáll. Gyivánovity Dánielnek, a jelenlegi vkt elnöknek ebben az ügyben nincs felelőssége, hiszen 2023-ban nem ő volt a képviselő-testület elnöke. A város alapító okiratában a 92-es szakasz 5. bekezdése is azt mondja, a helyi közösségek tanácsának megválasztását a képviselő-testület elnökének kell kiírnia. A helyi önkormányzatokról szóló törvény csupán annyit mond, az önkormányzat alapíthat helyi közösségeket, de azok további rendezéséről, státuszáról már az önkormányzatnak kell határozatokat hoznia és ahhoz kell tartania magát.”
A városvezetés a helyi önkormányzatokról szóló törvényre hivatkozva azt állítja, mivel a város dönthet arról, egyáltalán alapít-e helyi közösségeket és azokat hogyan működteti, az is szabályszerű, ha a tanácstagok megbízatását három év után ezzel a határozatmódosítással meghosszabbítja. Azt állítják, attól, hogy lejárt a tanácstagok mandátuma, még nem szűnt meg a funkciójuk. Igazuk van?
„Nem. A határozat szerint, amennyiben lejár a mandátum, az önkormányzat köteles egy ügyvezetőt kinevezni minden egyes helyi közösségben a választások kiírásáig, hogy ne keletkezzen jogi vákuum, vagy pedig a másik megoldás, hogy megszűntetik a helyi közösségekről szóló határozatot és ezzel a helyi közösségeket. De ezt bizonyára nem merték meglépni, mert az hatalmas felháborodást keltett volna a polgárokban. Inkább elhallgatták a dolgot, hátha megússzák. Törvényt sértettek és a polgárokat is meggátolták abban, hogy éljenek a választási jogukkal és a lehetőséggel, hogy hassanak a saját helyi dolgaikra és részt vegyenek a társadalmi-politikai életben. Tehát ez a helyzet teljesen jogszerűtlen.
A VMSZ szerint a koalíciós partnerek nem támogatták a választások kiírását 2023-ban. Ebben a helyzetben kit terhel a felelősség?
„Egyértelműen és kizárólag Pásztor Bálintot. Ez egy politikai döntés volt, mellyel egyszerűen felülírták a saját határozataikat és felülírták a törvényt. Ezt nem lett volna szabad megtenni, mert ez nem politikai alku tárgya. Van egy törvény, annak alapján a városnak egy alapszabálya, s annak alapján született a határozat a helyi közösségek megalapításáról és minden ahhoz kapcsolódó feladatkörről, választásról, státuszról stb. Ennyi. Csodálkozom, hogy Pásztor Bálint, aki maga is jogász, ezt miért csinálta, mikor biztosan tudatában volt, hogy törvényt sért, ha nem írja ki a választásokat, melyre a határozat egyértelműen kötelezi. Ezzel a saját hivatali kötelezettségét szegte meg, szerintem ez kimeríti a hivatali visszaélés tényállását, és felelősségre vonható azért, mert nem mert szembe menni a koalíciós partnerrel. Más lenne a helyzet, ha a város statútumát még 2023-ban módosítják, és megszüntetik a helyi közösségeket. Akkor nem lett volna törvénysértés sem.”
Felelősségre vonhatók-e a tanácstagok, amiatt, hogy az elmúlt három évben, vagyis az önkormányzat által bevezetett úgynevezett technikai mandátum idején intézkedtek a helyi közösség nevében?
„A határozat nem látja elő a technikai mandátumot, tehát nem is lehetett volna erre hivatkozni. Nem lett volna szabad semmit csinálniuk a tanácstagoknak, s minden, amit tettek, az semmis, s nem lehetnek jogi következményei. Amikor lejárt a mandátumuk, az önkormányzatnak egy ügyvezetőt kellett volna kinevezni. Ez nem történt meg, de a helyi közösségi vezetők sem járhattak el törvényesen, mert a határozat ebben az esetben is pontosan fogalmaz: a mandátum négy évre szól, nem hosszabbítható. Ettől függetlenül azt gondolom, jogilag felelősségre vonni őket nem lehet, hacsak nem történtek visszaélések a pénzeszközökkel. Nem tartom valószínűnek, hogy nagyon sok dolgot csinálhattak, hiszen az önkormányzat már pár évvel ezelőtt szinte teljesen leépítette a helyi közösségeket. Látszólag léteznek, de valójában elvették tőlük a hatáskörök legnagyobb részét, a saját anyagi források feletti rendelkezést, s ezáltal elvették a helyiek demokratikus jogát, hogy a saját életükhöz kötődő, fontos kérdésekben tudjanak dönteni. Ezt pedig szándékosan tették, úgyhogy érdemes elgondolkodni, hogy vajon miért építette le a haladó párt a helyi közösségeket és miért volt partnere ebben a VMSZ.” – fogalmazott Maglai Jenő.
Nincs meg a koalíciós többségi akarat a helyi közösségi választások kiírásához
Maglai Jenő (Fotó: N1)
