Kanadai kutatók több milliárd beadott koronavírus elleni oltás tapasztalatait összegezve vizsgálták meg ismét az mRNS-alapú vakcinák eredményességét és a lehetséges kockázatokat. A kutatás szerint a vakcinák súlyos mellékhatásai rendkívül ritkák, miközben jelentős védelmet nyújtanak a Covid–19 súlyos következményeivel szemben.
A koronavírus-járvány kezdete óta világszerte több milliárd adag mRNS-vakcinát adtak be. Mint a HVG.hu írja, a technológia fejlesztésében meghatározó szerepet játszott Karikó Katalin kutatása is, amely hozzájárult a Pfizer–BioNTech és a Moderna oltóanyagainak létrehozásához.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Brit Kolumbiai Egyetem kutatói most a korábbi klinikai vizsgálatok, laboratóriumi eredmények és a valós oltási adatok alapján értékelték újra az mRNS-vakcinák teljesítményét. Az elemzést Anna Blakney vezette kutatócsoport készítette, amely különböző országokból származó adatokat hasonlított össze.
A kutatás megállapítása szerint a súlyos mellékhatások előfordulása nagyon alacsony volt. A Pfizer–BioNTech oltása után a szívizom- és szívburokgyulladás körülbelül egymillió emberből 12,6 esetben jelentkezett, míg a Moderna vakcinájánál ez az arány 35,6 eset volt egymillió oltottra vetítve. A kutatók szerint ezek a kockázatok alacsonyabbak annál, mint amit maga a koronavírus-fertőzés jelent.
Az allergiás reakciók még ritkábban fordultak elő: a Pfizer vakcinájánál mintegy 4,7 esetet regisztráltak egymillió beadott adag után. Az AstraZeneca oltása esetében a Guillain–Barré-szindróma kialakulásának kockázata 38 eset volt egymillió adagból.
A leggyakoribb oltási reakciók – például az oltás helyén jelentkező fájdalom, fáradtság vagy láz – enyhének bizonyultak, és általában néhány nap alatt megszűntek.
A vizsgálat az oltások hatékonyságát is elemezte. Az eredmények szerint az mRNS-vakcinák a beadást követő időszakban 87 százalékos védelmet biztosítottak a SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben, 93 százalékkal csökkentették a kórházi kezelés szükségességének esélyét, és 94 százalékkal mérsékelték a Covid–19 miatti halálozás kockázatát a második és hatodik hét közötti időszakban.
A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy az idő előrehaladtával a védelem mértéke csökkent, illetve az újabb vírusvariánsokkal szemben kisebb hatékonyságot mutattak a vakcinák. A későbbi időszakban a fertőzés kockázata körülbelül 67 százalékkal, a kórházi kezelésé pedig 72 százalékkal volt alacsonyabb az oltottaknál.
Az eredményeket a The Lancet című rangos tudományos folyóiratban tették közzé.
A kutatók szerint az mRNS-technológia nemcsak a Covid–19 elleni védekezésben lehet fontos: a jövőben más betegségek, például az influenza, az RSV-fertőzés, egyes autoimmun betegségek és bizonyos daganatok kezelésében is szerepet kaphat.
