Szerbia évtizedeken át büszke volt mérsékelt kontinentális éghajlatára, amely kedvezett a hagyományos szántóföldi és gyümölcstermesztésnek. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az éghajlati övezetek fokozatosan eltolódnak, ami alapjaiban változtatja meg a mezőgazdaság feltételeit, olvasható a Blic Biznis portálon.
Szerbia már nem a mérsékelt kontinentális éghajlat övezetéhez tartozik, hanem egyre inkább a szubtrópusi klímára emlékeztető területté válik, ahol a hagyományos gyümölcsfajták egyre nehezebben tudnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez – figyelmeztet Žarko Galetin agrárközgazdász.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Miközben a gyümölcstermesztők a terméseken megjelenő napégési foltokkal és a termést megtizedelő tavaszi fagyokkal küzdenek, a kiutat az új növénykultúrák felé való nyitás, valamint a piac működésének átfogó reformja jelentheti.
Mediterrán növények Vajdaságban
Galetin szerint Szerbia lassan elveszíti mérsékelt égövi jellegét. A változások szinte minden növénykultúrán megfigyelhetők: a szántóföldi növényektől a zöldségtermesztésen át a gyümölcsösökig.
„Már nem mérsékelt kontinentális éghajlaton élünk, és ezt maguk a növények is jelzik. Olyan mediterrán gyümölcsfajok és kultúrák is sikeresen termeszthetők nálunk, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Egyre inkább a szubtrópusi éghajlat felé közeledünk, vagyis a meleget és a napsütést kedvelő növények termesztési övezete fokozatosan áttevődik hozzánk” – magyarázta.
Miközben az új növénykultúrák egyre könnyebben alkalmazkodnak a szerbiai viszonyokhoz, a hagyományos gyümölcsfajták egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek.
A korai gyümölcsök vannak a legnagyobb veszélyben
A szakértő szerint elsősorban a korán virágzó és érő gyümölcsfajok – például a kajszi, a cseresznye és a meggy – vannak veszélyben, de az alma és a szilva sem mentes a problémáktól.
A gondot egyrészt az áprilisi és májusi fagyok jelentik, másrészt a nyári hőhullámok.
„A korán fejlődő növényeket jobban veszélyeztetik a tavaszi fagyok. Később pedig, amikor a gyümölcsök érni kezdenek, és a hőmérséklet meghaladja a 40 Celsius-fokot, megjelennek az úgynevezett napégési foltok. Ezek a sérülések kedveznek a különböző kórokozók és új betegségek kialakulásának, amelyekkel korábban nem kellett számolnunk” – mondta Galetin.
Úgy véli, a megoldás a termesztett növények szerkezetének átalakítása lehet. A gazdáknak olyan fajták felé kell nyitniuk, amelyek jobban tűrik a magas hőmérsékletet. Példaként a fügét említette, amely Vajdaságban ma már szinte ugyanolyan jól terem, mint a mediterrán térségekben, de ide sorolta az áfonyát is, amely néhány évtizeddel ezelőtt még alig volt elképzelhető ezen a vidéken.
Bizonytalan a málna jövője
Bár a hagyományos kultúrák – például a mintegy 70 ezer hektáron termesztett szilva vagy az alma – továbbra is meghatározóak, a málnatermesztés komoly kihívások előtt áll.
A klímaváltozás mellett a rendezetlen piaci viszonyok is nehezítik a termelők helyzetét. Galetin szerint egyre több gazda fontolgatja, hogy málna helyett áfonyát vagy vörös áfonyát telepít, mivel a málna felvásárlási ára kiszámíthatatlan, és a termelők, valamint a hűtőházak közötti konfliktusok évről évre ismétlődnek.
„A málna a búza és a kukorica mellett hosszú időn át Szerbia exportjának egyik alappillére volt. Most azonban egy rosszul működő rendszer következményeit fizetjük meg. A málna piacáról szóló tavalyi híreket szinte változtatás nélkül át lehetne írni az idei évre is, és valószínűleg jövőre is ugyanez lesz a helyzet. Nem születnek hosszú távú, rendszerszintű megoldások” – figyelmeztetett.
Szerinte a termelőknek részesedést kellene szerezniük a nagy hűtőházakban, hogy nagyobb beleszólásuk legyen a piac működésébe, ahelyett hogy minden évben ugyanazokat a vitákat folytatják a felvásárlókkal.
A szakértő szerint a klímaváltozás miatt a gazdáknak és az államnak közösen kell alkalmazkodniuk az új körülményekhez. Az új, ellenállóbb növényfajták termesztése, a korszerű védelmi rendszerekbe történő beruházások és a mezőgazdasági piac rendezése nélkül a szerbiai mezőgazdaság egyre nehezebben tud majd megfelelni a megváltozott éghajlati viszonyoknak.
A füge Vajdaságban ma már szinte ugyanolyan jól terem, mint a mediterrán térségekben
