A klímaváltozás miatt a június végén Szerbiát sújtó hőhullám ma 55-ször nagyobb valószínűséggel következik be, mint a 20. század közepén – derül ki a Belgrádi Egyetem Fizikai Karának tudósai által készített, kedden közzétett tanulmányból.
A Fizikai Kar kutatócsoportja emlékeztetett arra, hogy 2026 júniusának végén rendkívül erős hőhullám érte el Szerbiát, amelynek idején több településen is megdőltek a hőmérsékleti rekordok. Nagykikindán és Palicson 40,9, illetve 40,8 Celsius-fokkal az adott helyek abszolút rekordjai dőltek meg, míg Zomborban, Nagybecskereken, Belgrádban és más településeken a valaha mért legmelegebb júniusi napokat jegyezték fel.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy Újvidéken júniusban rekord számú trópusi éjszakát regisztráltak, amikor a hőmérséklet nem csökken 20 Celsius-fok alá. Az ilyen éjszakák különösen veszélyesek az egészségre, mivel a szervezetnek nincs lehetősége lehűlni és regenerálódni alvás közben.
A Fizikai Kar kutatócsoportja a júniusi szerbiai hőhullám hat legmelegebb napját elemezte, összehasonlítva a jelenlegi éghajlatot az 1950-es évek klímájával.
Az eredmények szerint a múlt század közepén egy ilyen erősségű hőhullám rendkívül ritka eseménynek számított volna, amelyre körülbelül 150 évente lehetett volna számítani. A klímaváltozás következtében azonban ma átlagosan háromévente egyszer vagy még gyakrabban bekövetkezhet. A következtetés szerint egy ilyen esemény napjainkban 55-ször valószínűbb.
Ami korábban szélsőségesen ritka jelenségnek számított, az mára az új éghajlati valóság részévé válik. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a klímaváltozás Szerbia egész területén mintegy 4,5 Celsius-fokkal emelte meg ennek a hőhullámnak a hőmérsékletét.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a klímaváltozás nem valami, ami a távoli jövőben vár ránk. Már most hatással van a szélsőséges időjárási eseményekre, gyakoribbá, erősebbé és veszélyesebbé téve a hőhullámokat” – mondta Milica Tošić, a kutatás egyik résztvevője.
Hozzátette, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az egészség, a biztonság és a mindennapi élet védelmének egyik kulcsfontosságú feltételévé válik.
A kutatás az ERA5-Land újraelemzési adatbázisának felhasználásával, valamint a nemzetközi World Weather Attribution kezdeményezés által alkalmazott módszertannal készült. Az elemzést a Belgrádi Egyetem Fizikai Karának Meteorológiai Intézetében működő tudóscsoport végezte az Európai Klíma Alapítvány által támogatott projekt keretében.
Illusztráció (Freepik)
