A Yale és a Columbia Egyetem nemrég közzétette a Környezeti Teljesítmény Index 2026-os eredményeit, amely 177 országot értékel, köztük Szerbiát is. Az index szerint Szerbia a világon a 69. helyen áll, Európában pedig a három legrosszabbul teljesítő ország közé tartozik – írja a Klima101.
A kétévente megjelenő rangsor összesen 47 mutató alapján készül, amelyek 12 kategóriába sorolhatók. Ezek között szerepel az éghajlatváltozás mérséklése, a levegő minősége, a hulladékgazdálkodás és a biológiai sokféleség megőrzése.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Egyszerűen fogalmazva: az index azt mutatja meg, hogy egy ország mennyire sikeres a természet és az emberi egészség védelmében, illetve mennyire képes teljesíteni a klímaváltozás és a környezetszennyezés elleni küzdelem legfontosabb céljait. Ebből a szempontból Szerbia Európa sereghajtói közé került: mindössze két európai ország teljesített nála gyengébben.
Az országok 0 és 100 közötti fenntarthatósági pontszámot kapnak. Ez alapján az idei rangsort Észtország vezeti 74,79 ponttal, őt követi Luxemburg és az Egyesült Királyság.
A 2026-os lista első húsz helyezettje közül tizenkilenc európai ország, egyedül Japán szerepel a legjobbak között a 16. helyen.
Szerbia jóval hátrébb, a mezőny második harmadában található: a 69. helyet foglalja el 44,94 pontos eredménnyel. Ha ezt egy egyetemi vizsgához hasonlítanánk, ez az eredmény elégtelennek számítana.
Európában csak Bosznia-Hercegovina és Moldova áll rosszabbul
A teljes egészében Európában fekvő országok közül csak Bosznia-Hercegovina (76. hely) és Moldova (109. hely) végzett Szerbia mögött.
Ha azonban a részben Európában fekvő államokat is figyelembe vesszük, akkor Oroszország (89.) és Törökország (125.) is Szerbia mögé kerül.
E négy ország ugyanakkor az elmúlt évtizedben javított a környezeti teljesítményén, míg Szerbia visszaesett. Ez a teljes rangsorban is látszik: 2024-ben még a 62. helyen állt 49,8 ponttal, most pedig már csak a 69. helyet foglalja el.
A kelet-európai régió 19 országa közül Szerbia a 17. helyen áll, csak Bosznia-Hercegovinát és Törökországot előzi meg. A Balkánon Szerbia eredménye (44,94 pont) nagyjából megegyezik Montenegróéval és Észak-Macedóniáéval, illetve nem sokkal jobb Bosznia-Hercegovináénál.
A térség éllovasai Görögország (66,03 pont, a világ 13. helyezettje) és Szlovénia (64,95 pont, 14. hely), őket Bulgária, Románia, Horvátország és Albánia követi.
Az élőhelyek pusztulása az egyik legsúlyosabb probléma
Szerbia különösen rosszul teljesített az úgynevezett Biodiverzitási Élőhelyindex alapján, amely a természetes élőhelyek elvesztését, leromlását és feldarabolódását méri műholdas megfigyelések és más ökológiai kutatások alapján.
A maximális 100 pont azt jelentené, hogy egy ország szinte egyáltalán nem veszített természetes élőhelyeiből – ezt Suriname érte el. Szerbia ezzel szemben mindössze 12,25 pontot kapott, ami rendkívül rossz eredmény.
Ez azt jelenti, hogy az ország az élőhelypusztulás mértéke alapján a világ 169. helyén áll a több mint 175 vizsgált ország közül.
Szerbia olyan országok társaságába került, mint a háború sújtotta Ukrajna vagy India, ahol évente több mint 200 ezer hektárnyi vadon élő fajok számára fontos élőhely tűnik el. Indiában ez évente körülbelül három Djerdap Nemzeti Park vagy nyolc Fruška gora méretű terület elvesztésének felel meg.
Szemléltetésképpen: Szerbia egykori vizes élőhelyeinek mára csupán 10 százaléka maradt meg. A történelmi 338 ezer hektárból napjainkra mindössze mintegy 33 ezer hektár maradt fenn.
Más területeken is gyenge eredmények
Szerbia a PM2,5 finomrészecskék okozta megbetegedések és halálesetek tekintetében a 134. helyen áll.
A növényvédő szerek okozta szennyezés kockázatát mérő mutatóban a 137., míg a gyepek és legelők szántófölddé vagy beépített területté alakítása alapján – némi javulás ellenére – a 127. helyet foglalja el.
Két mutatóban mégis a világ élvonalában vagyunk.
Az első a nitrogén-oxid-kibocsátás tízéves csökkentését mérő mutató, amelyben az ország a maximális 100 pontot érte el Finnországgal, Szlovéniával, Svájccal és több más állammal együtt. Ez azt jelzi, hogy a nitrogén-oxid-kibocsátás évente legalább 5 százalékkal csökken.
A másik kedvező mutató a földhasználat és az erdőgazdálkodás szénmegkötő képességét vizsgálja. A statisztikák szerint a megmaradt szerbiai erdők és a földhasználat változásai továbbra is úgynevezett szénelnyelőként működnek, vagyis több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit a légkörbe juttatnak.
Különösen rosszul teljesítettünk az úgynevezett Biodiverzitási Élőhelyindex alapján (Fotó: Pixabay)
