A közelgő választások kapcsán a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdés kétségtelenül a szavazóhelyek ellenőrzése, valamint a választási csalások és manipulációk megakadályozása. Ebben fontos szerepet töltenek be a választási bizottságok. Sípos Roland, a „Kúla község fiataljainak hangja” lista képviselője kijelentette, hogy a diáklistát támogató ellenzék egy része átadja helyeit az állandó választási bizottságokban.
A Nova.rs megkereste azokat a pártokat, amelyek nyilvánosan támogatásukról biztosították a Hallgatói listát, és amelyek nem vesznek részt a választási versenyben.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Sípos ugyanis a Danasnak azt mondta, hogy nincs tárgyalás egy közös, a diáklista és az ellenzék által létrehozandó választási stáb megalakításáról, de a hallgatók listáját támogató ellenzék egy része átadja helyeit az állandó választási bizottságokban, miközben a diáklistának elegendő számú ellenőre lesz ahhoz, hogy valamennyi szavazóhelyet lefedje a terepen.
„Ez azt jelenti, hogy a választási folyamat ellenőrzését a gyakorlatban maga a hallgatói lista végzi majd, és nem valamilyen közös stáb” – mondta.
Sípos elmagyarázta, hogy ezt a modellt alkalmazták a kúlai helyhatósági választásokon is, amikor a diáklistát támogató ellenzék egy része átadta helyeit a választási bizottságokban, a terepi ellenőrzést pedig a hallgatók végezték.
A Nova.rs megkérdezte Sípost, pontosan mely ellenzéki pártokra gondolt, illetve folytak-e erről egyeztetések.
„Egyelőre egyedül a Demokrata Párt (DS) állt ki hivatalosan ilyen álláspont mellett, és ezt nyilvánosan is megerősítette. Azt mondták, feltétel nélkül rendelkezésre bocsátják képviselőiket az állandó választási bizottságokban, valamint teljes választási tapasztalatukat és logisztikai hátterüket is” – nyilatkozta Sípos Roland a portálnak.
Hozzátette, hogy az általa ismert információk szerint a többi olyan párt és lista esetében is hasonló szándék tapasztalható, amelyek bejelentették, hogy támogatják a diáklistát.
„De amíg ők maguk hivatalosan nem nyilatkoznak erről, nem szeretném megnevezni őket, vagy a nevükben beszélni. Nem kizárt, hogy a választások közeledtével változások történnek, így azoknak a pártoknak a száma is növekedhet, amelyek nyilvánosan támogatják ezt a modellt. Ez a megközelítés már bizonyította, hogy gyakorlatias és működőképes” – zárta Sípos.
Srđan Milivojević, a Demokrata Párt elnöke a Nova.rs-nek megerősítette Sípos Roland állításait, valamint korábbi álláspontját is, miszerint a DS minden kapacitását a diáklista rendelkezésére bocsátja, beleértve az állandó választási bizottságokban betöltött helyeit is.
„Döntésünk már csaknem egy éve megszületett, és semmit sem változott. A hallgatók teljes támogatásunkat élvezik, támogatjuk a népszavazásszerű választási hangulatot, és minden kapacitásunkat a hallgatói lista győzelmének szolgálatába állítottuk” – mondta Milivojević a Novának.
Emlékeztetőül: a Demokrata Párt többször is hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja a diáklistát, és azt is kijelentette, hogy önállóan nem vesz részt a választásokon.
Másfelől Biljana Đorđević, a Zöld Baloldal társelnöke a Novának azt mondta, hogy a Zöld Baloldal nem hozott döntést arról, hogy átadja-e helyeit az egyetemisták listájának a választási bizottságokban.
„A Zöld Baloldal nem hozott döntést arról, hogy átadja-e helyeit az állandó összetételű választási bizottságokban. Amennyiben a hallgatói mozgalom tárgyalni szeretne erről, tudják, hol találnak meg bennünket” – mondta Đorđević a Novának.
Mit jelentenek valójában a választási bizottságok?
A választási bizottságok a választások lebonyolításáért felelős szervek, amelyek közvetlenül a szavazóhelyeken bonyolítják le a szavazást, munkájuk pedig nyilvános.
Az állandó összetételű választási bizottság elnökből, két tagból, az elnök helyetteséből és két taghelyettesből áll. Tagjaikat a helyi választási bizottság nevezi ki a parlamenti frakciók javaslata alapján.
Az egyes parlamenti frakciókat megillető választási bizottsági tagok száma arányos kell legyen a parlamentben való képviseletükkel azon a napon, amikor a választások kiírásáról szóló döntés hatályba lépett.
A kibővített összetételű választási bizottság tagjait a helyi választási bizottság nevezi ki a kihirdetett választási lista benyújtójának javaslatára.
A választási bizottságok feladata a szavazás szabályosságának és titkosságának biztosítása, valamint a rend fenntartása a szavazóhelyen.
A választási bizottság tagjai végzik többek között az UV-lámpa használatát, a választók személyazonosságának ellenőrzését, a választók névjegyzékben való megtalálását, az ujjjelölő spray használatát, a szavazólapok őrzését és átadását, a választók tájékoztatását a szavazás módjáról, annak ellenőrzését, hogy a választó a szavazólapot az urnába helyezze, valamint a szavazóhelyen kívüli szavazás lebonyolítását.
A szavazás lezárását követően a választási bizottság állapítja meg a szavazóhelyen leadott voksok eredményét, majd az anyagokat eljuttatja a helyi választási bizottság koordinátoraihoz, a helyi önkormányzati egységek székhelyein.
Amennyiben a választási bizottság valamely tagja szabálytalanságot észlel a szavazási eljárás során, szóbeli vagy írásbeli észrevételt tehet, amelyet kötelező bevezetni a választási bizottság munkájáról készült jegyzőkönyvbe.
„A parlamenti választásokat októberben vagy novemberben tartják”
A választások pontos időpontja egyelőre nem ismert, de biztosra vehető, hogy hamarosan az urnákhoz járulhatnak a polgárok. Ha hinni lehet Aleksandar Vučić szerb elnöknek és legutóbbi bejelentéseinek, Szerbiában októberben vagy novemberben tartják meg a parlamenti választásokat.
Vučić kijelentette, hogy az év vége előtt parlamenti választások lesznek – októberben vagy novemberben –, míg az államfőválasztásra „valamivel később” kerül sor.
„A választásokat októberben vagy novemberben tartják, ami azt jelenti, hogy a kiírásukra szeptemberben vagy októberben kerülhet sor” – mondta Vučić.
