Az Adóhatóságnál az utóbbi években nem megy valami könnyen a létszámkeret feltöltése, amit az is bizonyít, hogy kevesebb a munkavállaló, mint amennyit a létszámterv előír. A jövőben úgy tűnik, még az sem jelenti azt, hogy munkaviszonyt létesíthet az intézménynél, akinek a pályázata renden lesz. Az adóeljárásról és adóigazgatásról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezete szerint a toborzási folyamatba bevezetik a – biztonsági ellenőrzést, írja a Forbes.
A Pénzügyminisztérium július 30-ig várja a javaslatokat és észrevételeket e jogszabály-tervezettel kapcsolatban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ahogy eddig is, az Adóhatóságnál munkát szerezni az intézményen belüli áthelyezéssel, nyilvános pályázattal, illetve kivételes esetekben átvétellel lehet. Az újdonságot a 169 D cikkely jelenti.
A jelöltek biztonsági ellenőrzése
A teljesen módosított cikkely lehetőséget biztosít arra, hogy a jelölteket az Adóhatóságnál történő foglalkoztatásuk előtt biztonsági ellenőrzésnek vessék alá. Ezt a feladatot a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Ügynökség (Bezbednosna-informativna Agencija – BIA) látja majd el.
„Az Adóhatóság igazgatójának írásbeli kérelmére – amelyben meg kell jelölni az ellenőrzés jogalapját, célját és terjedelmét – a kiválasztási listán szereplő jelöltek biztonsági ellenőrzését a munkaviszony létesítéséről szóló határozat, illetve az áthelyezésről szóló határozat meghozatala előtt végzik el” – áll az új cikkelyben.
A továbbiakban pontosítják, hogy a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Ügynökség ellenőrzéseit annak megállapítása érdekében végzik, hogy fennáll-e „akadály a Szerb Köztársaság biztonsága szempontjából”.
„Az ellenőrzés az állampolgárokkal való elbeszélgetések útján, míg az adatgyűjtés a jogi személyektől, hatóságoktól, vagy a törvény alapján vezetett regiszterekbe, nyilvántartásokba, gyűjteményekbe és adatbázisokba való betekintéssel történik” – részletezi a tervezet.
A módszerek titkosak maradnak
Lehetőség van „a törvénnyel összhangban lévő egyéb intézkedések” megtételére is. A Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Ügynökség ezt követően jelentést készít, amelyet az Adóhatóság igazgatójának nyújt be. Ebből nem derülhet ki, hogy milyen módszerekkel jutottak az adatokhoz, sem az, hogy kik voltak az ügynökség forrásai. Ugyanígy az sem, hogy mely ügynökök vagy a Belügyminisztérium mely tagjai vettek részt az ellenőrzésben.
„A biztonsági ellenőrzés során gyűjtött adatokat az adattitkosságról szóló törvénynek és a személyes adatok védelméről szóló törvénynek megfelelően tartják nyilván, őrzik és védik. Azokat kizárólag arra a célra használják fel, amelyre gyűjtötték őket” – áll még a szövegben.
És végül: azok a jelöltek, akik nem mennek át ezen az ellenőrzésen, nem reménykedhetnek abban, hogy az Adóhatóságnál kapnak munkát.
Előléptetés
Az adóhivatalnokot eddig legfeljebb egy évig terjedő időtartamra lehetett magasabb besorolású munkakörbe áthelyezni. A jogszabály új változata előirányozza, hogy a magasabb besorolásban legfeljebb – két évig – tartózkodhat.
Teljesítenie kell a szakképzettség szintjére és típusára, a szükséges kompetenciákra vonatkozó feltételeket, de az áthelyezésre akkor is sor kerülhet, ha a pozíció sürgős betöltése szükséges.
Az adóellenőr áthelyezéssel akkor léphet előre, ha egymás után kétszer „felülmúlta a várakozásokat”. Ez a fő adótanácsadói besorolásba történő előléptetéshez szükséges. A többi besorolásban lévő munkakörökhöz az szükséges, hogy egymás után kétszer „megfelelt a várakozásoknak”.
Kivételesen lehetséges, hogy abban az esetben, ha azért léptették elő, mert kétszer egymás után „felülmúlta a várakozásokat”, akkor is áthelyezhető, ha nem teljesíti a szakmai munkatapasztalatra vonatkozó feltételeket.
Politikai semlegesség
A módosítások és kiegészítések által hozott újdonság az Adóhatóság dolgozóinak politikai semlegességéhez való ragaszkodás is. A 171. cikkely eddig mindössze egyetlen mondatból állt. Röviden: azt írta elő, hogy a dolgozóknak a törvénnyel összhangban kell végezniük a munkájukat, és nem vezérelhetik őket a politikai meggyőződéseik.
A politikai semlegességnek most kicsit több helyet szenteltek.
„Az Adóhatóság hivatalos személyei kötelesek feladataik ellátása során lelkiismeretesen, szakszerűen, pártatlanul, politikailag semlegesen és professzionálisan eljárni, a szolgálat integritásának, hírnevének és a nyilvánosság bizalmának megőrzésére vonatkozó kötelezettség mellett” – szól az első bekezdés.
Az Adóhatóság tisztviselői kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, kifejezésmódtól vagy megnyilvánulástól, amely kétséget vonhat maga után a politikai semlegességüket illetően. Ez érvényes a hivatalos helyiségekben tartózkodva, de a terepen is.
„Tilos olyan jelzések, szimbólumok, feliratok, szlogenek, jelvények, ruházat vagy más jelek viselése, kihelyezése vagy más módon történő látható megjelenítése, amelyek politikai, párt-, ideológiai vagy tiltakozó üzenetet képviselnek, vagy ésszerűen akként értelmezhetők” – áll a továbbiakban.
A politikai semlegesség hiánya a munkaköri kötelesség súlyos megszegésének minősül. A vezető köteles azonnal elrendelni a pártjelzés eltávolítását, illetve a megnyilvánulás megszüntetését.
„A Belső Ellenőrzés jogosult arra, hogy e cikkely megsértésének alapos gyanúja esetén sürgős intézkedéseket tegyen, beleértve a munkából való ideiglenes felfüggesztést is” – képezi a következő bekezdés részét.
