Formális kötelezettségről nem beszélhetünk, de érzékelhető volt egyfajta elvárás, amelynek figyelmen kívül hagyása hátrányos következményekkel járhatott – mondta Német László belgrádi érsek a Klubrádiónak adott interjújában arra a kérdésre, szerinte az Orbán-kormány a támogatásáért cserébe elvárt-e politikai lojalitást a történelmi egyházaktól.
Német László szerint az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája a gyűlöletbeszéd és a társadalom polarizálódása volt, amely a 2015-ös menekültválság idején kezdődött, majd az ukrajnai háború 2022-es kitörése után erősödött fel.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Amikor megérkezett a nagy propagandahullám Magyarországról, és akik csak az M1-et nézték, azok is megváltoztak – mondta. Hozzátette: 2015-ben sikerült migrációs pánikot kialakítani Magyarországon, miközben a katolikus világegyház egészen más megközelítést képviselt. „Számomra a világegyház válasza sokkal érthetőbb volt, mint ami történt Magyarországon” – jelentette ki.
A belgrádi érsek szerint ugyanez a gyűlölködő kommunikációs stratégia került elő 2022-ben is. „Számomra 2022 februárja volt a fordulópont, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Magyarországon is választási kampány zajlott. Úgy éreztem, hogy az akkori politikai diskurzus egy olyan irányba ment el, amely teljesen ellentétes a keresztény erkölccsel. A félelemkeltés, az ellenségkép építése és erősítése, a gyűlölet olyan jelenségek voltak, amelyek később sem szűntek meg. Akkor reménykedtem abban, hogy a választások után, amikor már megszületett az eredmény, ez valamelyest csillapodni fog, de sajnos nem így történt. A gyűlöletbeszéd és a karaktergyilkosság olyan jelenségek, amelyekkel mindenképpen szakítani kell” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy a magyar katolikus egyház az elmúlt években inkább hallgatott-e, vagy aktívan támogatta a kormány politikáját, Német László azt mondta: bár volt egy-két főpap, aki finoman szólva furcsákat nyilatkozott, inkább a megszólalások hiányát érezte problémának – idézi az interjút a hvg.hu.
Szerinte a történelmi egyházak most arra várnak, hogy az új kormány milyen elképzeléseket fogalmaz meg az állam és az egyház kapcsolatáról.
