Minden újabb tankolással egyre kevesebb pénz marad az autósok pénztárcájában. Szerbiában ugyanis jelenleg a régió legmagasabb üzemanyagáraival kell számolni, miközben a kormány egyik indokként a Duna alacsony vízállását említi, írja az N1.
A kérdés az, hogy valóban a folyó vízszintje okolható-e azért, hogy a szerbiai polgárok jóval többet fizetnek az üzemanyagért, mint a környező országok lakói.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Horvátországban is emelkedett az üzemanyag ára, ennek ellenére továbbra is olcsóbb, mint Szerbiában. A horvátok egy liter benzinért 1,62 eurót fizetnek, ami mintegy 9 dinárral kevesebb a szerbiai árnál. A dízel ára Horvátországban 1,75 euró, vagyis körülbelül 17 dinárral alacsonyabb.
A szerbiai autósok gyakran külföldön tankolnak, amikor nyaralni indulnak, hiszen az üzemanyag Montenegróban és Észak-Macedóniában is olcsóbb.
Montenegróban a benzin literenként körülbelül 5,8 dinárral, Észak-Macedóniában pedig mintegy 28 dinárral kerül kevesebbe. A dízel ára Montenegróban körülbelül 29 dinárral, Észak-Macedóniában pedig 43 dinárral alacsonyabb. Bosznia-Hercegovinában a dízel mintegy 35 dinárral, a benzin pedig körülbelül 29 dinárral olcsóbb.
A szakértők szerint a magas árak egyik oka az lehet, hogy a szerb állam az adókon és jövedéki adókon keresztül nagyobb terhet ró a fogyasztókra, mint a régió más országai.
Goran Radosavljević közgazdászprofesszor szerint nem csupán a jövedéki adó mértéke jelent problémát, hanem az is, hogy nem átlátható, pontosan milyen beszerzési árból számítják ki az üzemanyag végső árát.
„Nem tudjuk, mi az a bekerülési ár, amelyből számolnak. A mediterrán árakat veszik alapul, amelyeknek nincs valódi viszonyítási alapjuk számunkra, miközben Szerbiának saját finomítója van, és nyersolajat importál, majd azt feldolgozza” – mondta.
Nebojša Atanacković, a Szerbiai Munkaadók Uniójának képviselője szerint a kormány döntése, amely összesen 20 százalékkal csökkentette a jövedéki adót, megakadályozta, hogy az árak még magasabbra emelkedjenek.
Dubravka Đedović Handanović, a bányászati és energiaügyi tárca vezetője korábban részben a Duna alacsony vízállásával magyarázta a magas üzemanyagárakat. Szerinte emiatt a benzin és a dízel szállítása a korábbi uszályok helyett nagyrészt közúton és vasúton történik.
Atanacković szerint az alacsony vízállás valóban nehezíti egyes beszállítók szállításait, ugyanakkor Radosavljević úgy véli, ez önmagában nem elegendő magyarázat az árak emelkedésére.
„Ez nem elégséges indok az üzemanyagárak növekedésének igazolására, inkább az állam felelőtlenségéről van szó” – mondta a közgazdász.
Az olajipari szereplők abban bíznak, hogy a Barátság–Adria kőolajvezeték (JANAF) továbbra is ellátja a pancsovai finomítót augusztus 1-je után is, mivel a dunai szállítási problémák várhatóan tovább fennmaradnak.
A pancsovai finomító működése közvetlenül függ az amerikai OFAC engedélyétől, amely július 31-én jár le. A Szerb Kőolajipari Vállalat újabb hosszabbítást kért.
Ha ez nem történik meg, a finomító leállása komoly energiaválság kezdetét jelentheti, amelyben már nemcsak a magas árak okoznának problémát – figyelmeztettek az N1 megszólalói.
Fotó: 021.rs
