Bojan Vranić, a Politikatudományi Kar professzora szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) a pionírparki sátrakat egész Szerbiában „szétszórja”.
Vranić az N1-nek nyilatkozva, Miloš Vučevićnek, az SNS elnökének arra a bejelentésére reagált, miszerint a következő kampány során országszerte sok kisebb rendezvényt szerveznek majd. Mint mondta, „az SNS ikonográfiájában a sátor megmentette Szerbiát”.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Most az SNS szó szerint ugyanezeket a sátrakat decentralizálja Szerbiában, és azt mondja: íme, most már mindenkinek van saját sátra, ahol megmentheti Szerbiát, és ahol egyesülhet a sátor alatt. Másrészt ez a médiában is jól mutat, produkciós szempontból is. Ha egy kis település főterére 200 ember kijön, az soknak számít, de amikor kamerával rögzítik, nem tűnik soknak. Amikor viszont 200 ember egy sátorban gyűlik össze, úgy látszik, mintha tele lenne a sátor, mintha nagy mulatság lenne” – mondta.
Hozzátette: ezzel szemben ugyanilyen nagy, vagy akár még nagyobb rendezvényt is lehet szervezni, ami „megtöri azt a hegemóniát, amelyet az SNS a közvélemény alakításában birtokolt – azt az elképzelést, hogy csak ők képesek a híres 700 ezer tagjukkal embereket mozgósítani”.
Emlékeztetett arra, hogy Miloš Vučević, a Szerb Haladó Párt elnöke korábban úgy értékelte: a következő választási kampány nehéz és bizonytalan lesz, ezért a párt jelöltjei országszerte számos kisebb rendezvényt szerveznek majd, amelyeken közvetlen kapcsolatba kerülnek a polgárokkal.
Vučević: A következő kampány bizonytalan és nehéz lesz, sok kisebb megmozdulást szervezünk
A szerb parlament rendkívüli ülésszakát a kormány elleni ellenzéki bizalmatlansági indítványról szóló szavazással zárta, amelyet a képviselők többsége elutasított.
„Ezt az ülést meg kellett tartani ahhoz, hogy ki lehessen írni a parlamenti választásokat, de nem azért, mert ne lett volna más lehetőség. Macut úr benyújthatta volna a lemondását is, hanem azért, hogy elhárítsák azokat a formai akadályokat, amelyek például lehetővé teszik, hogy a köztársasági elnök a kormány indoklással ellátott javaslatára írja ki a választásokat. Ez bizonyos szempontból kedvezőbb helyzet lenne a hatalmi többség számára, hiszen az indoklás lehetne az, hogy új legitimitásra van szükségünk, nem követtünk el semmi rosszat” – mondta Vranić.
Hozzátette, hogy az SNS továbbra is rendelkezik azzal a hatalommal, hogy meghatározza a közélet beszédtémáját, de ez a hatalom korlátozott, mert bebizonyosodott, hogy az ellenzéknek három nap állt rendelkezésére arra, hogy ismertesse és felsorolja az érveit.
„Ezek az okok ismertek a nyilvánosság előtt, nem hallottunk semmi újat, de amikor mindez folyamatosan egymás mellé kerül, egy olyan diskurzus alakul ki, amely új közvéleményt formál: igen, az ellenzék jelen van, nincs klinikailag halott állapotban, használja az intézményi csatornákat, amelyeket korábban is használhatott volna, csak most jött el ennek az ideje. Lehetséges, hogy egy külső szereplő, a diákmozgalom megjelenése ösztönözte azt, hogy a parlamenti ellenzék ilyen proaktív intézményi politikát folytasson” – fogalmazott.
Mint hozzátette, azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ellenzék „ingyenes kampányanyagot kapott azokból a bejegyzésekből, amelyeket most a közösségi médiában felhasználhat”.
A választásokról szólva Vranić elmondta, hogy az alkotmányos határidők meglehetősen tágak.
„Még akkor sem kell a köztársasági elnökválasztást 30 napon belül kiírni, ha az elnök lemond. Van körülbelül három hónap, talán még ennél is több idő, ameddig a parlament elnöke elláthatja a köztársasági elnöki feladatokat, amíg ki nem írják a választást” – mondta, hozzátéve, hogy a lényeg az: ha az SNS akarja, el tudja húzni a folyamatot.
Hozzátette, hogy végső soron a legmegfelelőbb időpont kiválasztásáról van szó.
Fotó: Beta
