„A jó mester aranyat ér” – tartja a mondás, amely ma talán igazabb, mint valaha. Szerbiában a festők, burkolók, villanyszerelők és más szakemberek havi keresete egyre gyakrabban meghaladja sok diplomás fizetését, miközben szolgáltatásaik iránt folyamatosan nő a kereslet.
A festékfoltos munkaruhában dolgozó Đorđe festő egy forró délutánt is munkával tölt egy tetőtéri lakásban. Azt mondja, a jó mestereknek nincs okuk panaszra: munka bőven akad, és a kereset is kielégítő. Még be sem fejezi az aktuális megbízást, máris hívják a következőre.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Azok a mesterek, akik vállalkozóknak dolgoznak, naponta 65–70 eurót is megkereshetnek. Ha valaki nagyon speciális szaktudással rendelkezik, ennél többet is. Aki pedig képes egy csapatot megszervezni, valóban jelentős bevételre tehet szert. Egy burkoló mondta egyszer, hogy csak a burkolás lehet százszázalékosan pontos. Egy sebész talán nem tud minden esetben tökéletes munkát végezni, de a burkolást teljes pontossággal meg lehet csinálni, ezért ilyen jól fizetik” – mondta Đorđe az Insajdernek.
A por, a fúrógépek zaja, a sittes zsákok cipelése és a magasban végzett munka a mindennapjai részei. Bár a jól sikerült munkák után elégedetten tekint a bevételére, szerinte a szakma kiszámíthatatlan: előfordul, hogy hónapokig nincs munka, és a megrendelők elvárásai sem mindig teljesíthetők.
„Szükség van egy kis szerencsére is, hogy az ember jó befektetőkkel, megrendelőkkel találkozzon, és hogy olyan munkákat kapjon, amelyek valóban megfizethetők. Például a dekoratív festésből jól lehet keresni, és azon dolgozunk, hogy minél több ilyen megbízásunk legyen” – tette hozzá.
Egy szakembereket és ügyfeleket összekötő internetes platform alapítója szerint nem ritka, hogy egyetlen nap alatt akár 150 megkeresést is kapnak, a mesterek keresete pedig jelentősen meghaladja az átlagot.
„Nagyban függ attól, hogy valaki egyedül dolgozik-e vagy csapattal, de átlagosan egy mester biztosan megkereshet havi 2000 eurót” – mondta Jovan Kezić, a Brzi majstori platform alapítója.
Szerinte ma egy jó szakma sok esetben többet ér, mint egy egyetemi diploma.
„Nem szeretnék senkit megbántani, de úgy gondolom, hogy ma a szakma sokszor értékesebb, mint egy diploma. Egyre többen választanak akadémiai pályát, miközben mesterből nagyon kevés van, ezért magasabb a fizetésük. Így is kell lennie, mert azt, aki a saját két kezével alkot valamit, meg kell becsülni” – hangsúlyozta.
Hasonló véleményen van Miloš Turinski, az Infostud munkatársa is, aki szerint a szakemberhiánynak kulturális okai is vannak.
„Mindannyiunkat arra neveltek, hogy diplomát kell szereznünk ahhoz, hogy munkát találjunk. A szakmunkával ijesztgettek bennünket, mint olyasmivel, amit csak akkor végzünk majd, ha nem tanulunk. Gyakorlatilag szégyennek számított szakmát tanulni, a piac azonban rácáfolt erre. Miközben lebecsültük a mesterségeket, sok képzett szakember Nyugatra távozott jobb feltételek reményében. A fiatalokat pedig nem érdekelték ezek a pályák, így nem volt, aki pótolja őket” – mondta Turinski.
Hozzátette, hogy az Infostud már tíz évvel ezelőtt felismerte a szakmunkások hiányának trendjét.
„Ez a tendencia azóta csak erősödött. Különösen a járvány után ugrott meg a kereslet. Ma szinte bármilyen szakmát említünk, hiány van belőle. A legnagyobb gond az építőiparban van, de sofőrökből, vendéglátósokból, szakácsokból, pincérekből, autószerelőkből és karosszérialakatosokból is kevés van. A lista évről évre hosszabb lett. Ahogy nőtt a hiány, úgy emelkedtek a szolgáltatási díjak és a keresetek is” – mondta.
Szerinte ma már egyes szakmunkások jövedelme eléri, sőt esetenként meg is haladja az informatikai szektor átlagos fizetéseit.
A szakemberek havi keresete egyre gyakrabban meghaladja sok diplomás fizetését (Fotó: Magnific)
