Augusztus elején a Hold a hajnali égbolton a Naprendszer hat bolygója – a Neptunusz, a Szaturnusz, az Uránusz, a Mars, a Merkúr és a Jupiter – közelében halad el.
Emellett augusztus során a Föld lakói megfigyelhetik a Perseida meteorraj maximumát, a Nemzetközi Űrállomás átvonulását és számos más csillagászati jelenséget is – mondta a TASZSZ hírügynökségnek Vlagyilen Szanakojev, az Uráli Szövetségi Egyetem oktatási csillagvizsgálójának munkatársa.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Augusztus elején a Hold a Naprendszer hat bolygójával kerül közeli együttállásba a hajnali égbolton. Sajnos a bolygók viszonylag halványak lesznek, és a megfigyelési körülmények sem lesznek ideálisak” – magyarázta.
Szanakojev szerint augusztus 3-án a Hold a Neptunusz közelében halad el. A Naprendszer legtávolabbi bolygója akár százszoros nagyítású távcsővel is megfigyelhető lesz.
Egy nappal később, augusztus 4-én a Hold a Szaturnusz mellett vonul el. Ez a bolygó tízszer messzebb kering a Naptól, mint a Föld, és a legtávolabbi olyan bolygó, amely szabad szemmel is látható. Augusztus 7-én az Uránusz kerül a Hold közelébe. Ennek megfigyeléséhez már egy jó binokulár is elegendő lehet, míg százszoros vagy nagyobb nagyítású távcsővel a bolygó korongja is láthatóvá válik.
A Hold augusztus 9-én, hajnal előtt találkozik a Marssal a keleti égbolton, majd augusztus 11-én a Merkúr és a Jupiter közelében halad el.
A bolygók nagyon alacsonyan helyezkednek majd el az északkeleti horizont felett, ezért a megfigyeléshez zavartalan kilátásra lesz szükség ebbe az irányba.
Augusztus 12-én és 13-án tetőzik a Perseida meteorraj, amely egész éjszaka megfigyelhető lesz különösebb felszerelés nélkül is.
„A meteorraj a Föld légkörébe belépő üstököspor-részecskék elégésének jelensége – ebben az esetben a Swift–Tuttle-üstökös poráról van szó. A légkörbe érkező apró részecskék hatására a másodperc tört részére fényes, ionizált gázcsík jelenik meg az égen. A jelenség teljesen veszélytelen: a porszemcséket a Föld légköre teljesen megállítja, és szinte nyomtalanul elégnek 100–160 kilométeres magasságban” – magyarázta a szakember.
Augusztus 12-én Magyarországról és térségből részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető a 19 óra utáni idősávban. A jelenség Sopron és Nyugat-Magyarország térségéből mutatkozik majd a leghosszabbnak és leglátványosabbnak.
Augusztus 25-étől a kora reggeli órákban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) is jól látható lesz az égbolton. Fényessége minden jelenleg látható éjszakai objektumét meghaladja, kivéve a Holdét.
Szanakojev szerint augusztus az egyetlen nyári hónap, amikor a megfigyelők valóban sötét égboltot láthatnak, mivel ekkor beköszönt a csillagászati éjszaka, amikor a Nap több mint 18 fokkal a horizont alatt tartózkodik.
Illusztráció (Fotó: Magnific)
