A Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) közleményében rámutat, hogy évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a Duna–Tisza–Duna (DTD) csatornarendszert nem tartják karban és nem korszerűsítik a mind hangsúlyosabbá váló éghajlati és hidrológiai változásoknak megfelelően.

„Most, amikor egész Európa a Duna rendkívül alacsony vízállásával szembesül, a hatalom ismét a természeti körülményekre próbálja hárítani a felelősséget. Az aszály valóban komoly kihívás, de nem szolgálhat magyarázatul az évek óta tartó tétlenségre. Az alacsony vízállás nem felelős az elhanyagolt csatornákért, az elavult infrastruktúráért és azokért a múlt század közepén épült szivattyúállomásokért sem, amelyek korszerűsítése máig várat magára” – írják közleményükben.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Sebők Róbert, az SSP vajdasági tartományi képviselőcsoportjának elnöke szerint a Maja Gojković vezette tartományi kormány nem használhatja a természeti adottságokat kifogásként arra az állapotra, amelyben Európa egyik legfontosabb vízgazdálkodási rendszere jelenleg van. A Duna alacsony vízállása senkinek sem róható fel, az azonban már a hatalom felelőssége, hogy a rendszer kulcsfontosságú pontjai – például Bezdán és Gombos – olyan infrastruktúrával néznek szembe a hidrológiai válsággal, amely nincs felkészítve az új körülményekre.

„Miközben a tartományi kormány tagjai a haladópárti rendezvényeken és ünnepségeken vesznek részt, Vajdaság polgárai joggal várnak választ arra a kérdésre, hogy a Vajdaság Vizei Közvállalat megbízott igazgatója, Igor Kolaković mire költi a vállalat több mint 70 millió eurós éves költségvetését, miközben a csatornák állapota folyamatosan romlik, a DTD-rendszer pedig továbbra sincs felkészítve a válsághelyzetek kezelésére” – mutat rá Sebők.

Mint közleményükben írják, a szakemberek évek óta figyelmeztetnek arra, hogy az aszályos időszakok egyre gyakoribbak és hosszabbak lesznek, ám ezeket a figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyták. A csatornák tisztítására és az infrastruktúra felújítására szánt pénzeszközöket átláthatatlan módon költötték el, kézzelfogható eredmények nélkül.

A Duna–Tisza–Duna csatornarendszernek éppen ilyen időjárási körülmények között kellene az ország egyik stratégiai előnyét jelentenie, ehelyett azonban elhanyagolt állapotban van, és a pusztulásnak van kitéve. Amikor a válság már bekövetkezett, a kifogások nem pótolhatják az évek óta tartó hanyagságot.

„Ezért a vajdasági vízgazdálkodás irányítását meg kell szabadítani a pártpolitikai befolyástól, és olyan szakemberekre kell bízni, akik felelősen és hozzáértően képesek biztosítani, hogy a Duna–Tisza–Duna rendszer valóban felkészülten nézzen szembe a jövő kihívásaival” – zárul a közlemény.

A Duna-Tisza-Duna csatorna (Fotó: Wikipedia)