Sikeres felépülése után ismét szabadon él az a parlagi sas, amely elrablását, hosszadalmas nemzetközi tárgyalásokat és katonai beavatkozást követően Libanonból került vissza Szerbiába
A Szerbiai Madárvédelmi és Madárkutató Egyesület (DZPPS) pénteken közölte, hogy Félix, a parlagi sas a Palicsi Állatkert befogadóközpontjában történt sikeres rehabilitációját követően ismét szabadon engedték, írja a 021.rs.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Több mint kilenc hónap fogság után Félix, a parlagi sas végre szabad. A fiatal sas akkor került a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába, amikor a Közel-Keleten elrabolták, majd a Szerb Hadsereg katonai repülőgépével sikerült kimenekíteni és hazahozni. A madarat Szabadka környékén engedték vissza a természetbe” – közölte a Szerbiai Madárvédelmi és Madárkutató Egyesület, a Tartományi Természetvédelmi Intézet és a Palicsi Állatkert.
Emlékeztetőül: a madár nem mindennapi megpróbáltatásokat élt túl. Tavaly júliusban, amikor még nem hagyta el szülei fészkét, a Szerbiai Madárvédelmi és Madárkutató Egyesület ornitológusai fém- és műanyaggyűrűvel, valamint műholdas jeladóval látták el a fiatal Félixet.
Miután elhagyta a fészket és hosszú utat tett meg, Szíriában befogták, majd vadmadár-kereskedőknek adták el, akik váltságdíjat követeltek érte.
A megmentésébe a Libanoni Vándormadár-védelmi Egyesület is bekapcsolódott. Az életüket kockáztatva sikerült kiszabadítaniuk Félixet, és Bejrút közelében biztonságba helyezniük.
„A madárrablók fogságából a Libanoni Vándormadár-védelmi Egyesület mentette ki, a sas pedig ezt követően több mint fél évet töltött az egyesület észak-libanoni befogadóközpontjában. Ez idő alatt folyamatosan zajlottak a tárgyalások és a próbálkozások annak érdekében, hogy a háború sújtotta országból kimentsék az állatot” – emlékeztetett a Szerbiai Madárvédelmi és Madárkutató Egyesület.
A fogság után a DZPPS rekordidő alatt, a polgárok segítségével összegyűjtötte a Félix hazatéréséhez szükséges pénzt.
Mivel kereskedelmi járattal lehetetlen volt Félixet visszahozni Szerbiába, ugyanis ekkor a közel-keleti konfliktusok eszkalálódtak, a Libanonban békefenntartó misszióban szolgáló Szerb Hadsereg közbelépett. Így a parlagi sas katonai repülőgéppel tért vissza, és ismét Szerbiában landolt.
A repülőtéren a Szerbiai Madárvédelmi és Madárkutató Egyesület munkatársai fogadták, majd a Palicsi Állatkert befogadóközpontjába szállították, ahol sikeresen felépült.
„Félix kimerülten érkezett az állatkert befogadóközpontjába, miután katonai repülőgéppel hosszú és megterhelő utat tett meg. Az első napokban az volt a legnagyobb aggodalmunk, hogy elfogadja-e a táplálékot, és hogyan reagál mindarra, amin keresztülment. Az állatkert munkatársai folyamatosan figyelemmel kísérték az egészségi állapotát, kondícióját és viselkedését. A gondozók türelmesen próbálkoztak különböző táplálékokkal, hogy kiderítsék, melyiket kedveli a leginkább, és hogy minél hamarabb visszanyerje erejét” – mondta Sonja Mandić, a Palicsi Állatkert igazgatója.
A szükséges előkészületek után Félixet kivitték a természetbe, és végre szabadon engedték.
„Büszkék vagyunk mindarra, amit azért tettünk, hogy Félix ismét a természetben, szabadon élhessen. Megmutattuk, hogy különböző magánszemélyek, aktivisták, egyesületek, intézmények és vállalatok összefogásával még a legösszetettebb vállalkozások is megvalósíthatók, például egy orvvadászott és fogságba ejtett madár kiszabadítása egy olyan országban, ahol háborús cselekmények zajlanak. Azt kívánjuk Félixnek, hogy minél hamarabb megerősödjön, túlélje az előtte álló nehézségeket, elfoglalja saját területét és utódokat hozzon világra” – tette hozzá Milan Ružić, a Szerbiai Madárvédelmi és Madárkutató Egyesület ügyvezető igazgatója.
A parlagi sas, amely Szerbia nemzeti címerét is díszíti, kritikusan veszélyeztetett fajnak számít. 2017-ben még mindössze egyetlen pár élt Bánát északi részén, ám számos aktív természetvédelmi intézkedésnek és a fokozott védelemnek köszönhetően az állomány fokozatosan regenerálódik.
Félix, a parlagi sas (Fotók: Miroslav Dudok)
