Előtető-ügy: Az exminiszter egyes állításait abszolút abszurdnak és értelmetlennek nevezte az ügyész

Goran Vesić korábbi miniszter az ügyészség előtt kijelentette: nem volt tudomása arról, hogy az újvidéki vasútállomáson bármilyen hiányosság fennállt volna. Ez derül ki a Felső Ügyészség előtető-omlás miatt emelt vádiratából, Goran Vesić volt miniszter 2024. november 22-i meghallgatásán tett vallomása alapján. Vesić hangsúlyozta, hogy „nem tartja magát felelősnek az előtető leomlása miatt, nem is tudott volna rá hatni, és az állomást nem azért helyezték üzembe, mert ő eljött a megnyitóra”. Goran Vesić egyes állításait az ügyész „abszolút abszurdnak és értelmetlennek” minősítette.

A 021.rs portál a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelem alapján megkapta az újvidéki Felső Ügyészségtől a jogerőre emelkedett vádirat másolatát az „Előtető”-ügyben.

Meghallgatása során Vesić tagadta, hogy az ő utasítására helyezték volna üzembe az újvidéki vasútállomás B szárnyának várócsarnokát.

Védekezésében Vesić kiemelte: semmilyen irattal vagy tettel nem vett részt a B szárny várócsarnokának üzembe helyezéséről szóló döntés meghozatalában, ez nem is tartozott a minisztérium, illetve a miniszter hatáskörébe, és semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy erről a miniszter hozzon döntést.

Megjegyezte azt is, hogy a beruházó és a kivitelező megállapodott az újvidéki vasútállomás rekonstrukciójának ütemezéséről, a munkálatok e megállapodás szerint folytak, és az állomás első részét 2022 márciusában helyezték üzembe.

„Ekkor sem volt használatbavételi engedély, sem más olyan dokumentáció, amelyet a B szárny várócsarnokának üzembe helyezésével kapcsolatos nyomozat elrendeléséről szóló határozat említ, és abban a pillanatban a munkálatok bejelentése sem történt meg, így a dokumentáció tekintetében semmilyen különbség nem volt a 2022-es és a 2024-es helyzet között” – áll a vádiratban.

A vádiratból kiolvasható, az ügyész több alkalommal is megállapítja, hogy a vádlott védekezése nem fogadható el.

Nem fogadták el a vádlott azon állításait, miszerint semmilyen tettel nem vett részt a B szárny várócsarnokának üzembe helyezéséről szóló döntésben. A minisztérium – emeli ki az ügyész – megszervezte a megnyitó ünnepséget, és erről protokoll is készült, amelyet a meghívóval együtt megküldtek a beruházónak, a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra (Infrastrukture železnice Srbije) vállalatnak.

Ugyancsak nem fogadja el az ügyész a vádlott azon vallomását sem, miszerint a fentiek nem tartoztak az általa vezetett minisztérium hatáskörébe, így nem alkalmazhatta volna a minisztériumokról szóló törvényből eredő jogköreit.

Ezenfelül a vádlott azon állításaival kapcsolatban, miszerint nem volt kötelessége értesíteni a Köztársasági Építésügyi Felügyelet Osztályát semmilyen hiányosságról, mert az a beruházó hatásköre, az ügyész úgy értékeli, hogy az ilyen állítások teljes mértékben ellentétesek a minisztériumokról szóló törvény, az államigazgatásról szóló törvény, valamint a területrendezési és építési törvény rendelkezéseivel.

„A vonatkozó jogszabályok értelmében a miniszternek mint az igazgatási szerv vezetőjének kötelessége, hogy minden pillanatban alkalmazza törvényes jogköreit, így a vádlott azon védekezése, miszerint – mivel infrastruktúra-projektről van szó – az illetékes minisztériumnak nincsenek hatáskörei, abszolút abszurd és értelmetlen” – állapítja meg az ügyész.

Az ügyész rögzíti azt is, hogy Vesić vádlott tisztségéből adódóan tudta, hogy az állomásépületen 2021. december 13-tól kezdődően folyamatosan építési munkálatokat végeznek, így az érintett terület munkaterületnek számít, a teljes építmény műszaki átvétele nem történt meg, nem adtak ki rá használatbavételi engedélyt, de még próbaüzemet sem engedélyeztek.

Vesićnek – jegyzi meg az ügyész – kötelessége lett volna utasítani a Köztársasági Építésügyi Felügyelet Osztályát a szükséges intézkedések megtételére az eljárás megindítása érdekében, hogy megállapítsák: vannak-e olyan hiányosságok az állomásépületen, amelyek veszélyeztetik annak biztonságos használatát és a környezetet – amit ő nem tett meg.

„Függetlenül a vádlott védekezésének azon állításaitól, miszerint a vádlott Anita Dimoski az ő utasítására kísérte figyelemmel a szóban forgó rekonstrukció projektjét, …, a jogkörök alkalmazása terén nem szabályoztak teljes átruházást a miniszterről a segédeire, így a miniszternek és a minisztérium önálló szakterületét vezető segédjének minden pillanatban törvényi kötelezettsége és feladata, hogy alkalmazza az illetékes minisztérium feladatkörébe tartozó összes jogkört” – állapítja meg az ügyész.

Vesić védekezéséből – áll a vádiratban – az is következik, hogy ő teljesen tisztában volt a teljes Belgrád–Szabadka–Kelebia projekt rekonstrukciójának, korszerűsítésének és kiépítésének menetével és ütemezésével, így az újvidéki vasútállomás épületével is. Tudomása volt – teszik hozzá – a B szárny várócsarnokának belső átadás-átvételéről is, de tisztségénél fogva tudta, hogy a területrendezési és építési törvény rendelkezéseinek értelmében az érintett átadás-átvétel nem képez törvényes alapot egy adott építmény vagy építményrész használatbavételéhez.

„Goran Vesić vádlott, tudva mindezen fent említett szabálytalanságokról és törvénytelenségekről, a vasútállomás B szárnya várócsarnokának használatbavétele előtt köteles lett volna utasítani a Köztársasági Építésügyi Felügyelet Osztályát a szükséges lépések megtételére a felügyeleti eljárás megindítása érdekében” – vonja le a következtetést az ügyész.