Valamivel több mint száz évvel ezelőtt Franciaországban dolgozták ki a Binet-féle intelligenciatesztet, az IQ-teszt egyik elődjét. A módszer hamarosan eljutott az Egyesült Államokba is, ahol állami iskolák diákjait, orvosokat, valamint az Ellis-szigetre érkező bevándorlókat is vizsgálták vele, írja a 021.rs.
Az 1930-as évektől kezdve egy érdekes jelenségre figyeltek fel a kutatók: az intelligenciateszteken elért eredmények generációról generációra javultak. A 20. század folyamán az átlagos IQ-teszteredmények évtizedenként mintegy három ponttal emelkedtek – még akkor is, ha a kutatók különböző teszteket és mérési módszereket alkalmaztak.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezek az aprónak tűnő növekedések idővel összeadódtak. Olyannyira, hogy aki dédszüleink generációjában zseninek számított volna, annak teljesítménye a mai mércével már jóval kevésbé lenne kiugró – írja a ScienceAlert.
A jelenséget Flynn-hatásnak nevezték el James Flynn kutató után, aki 1984-ben írt róla.
Miért lettünk egyre „okosabbak”?
Számos magyarázat született arra, hogy mi állhatott az IQ-eredmények folyamatos javulása mögött. A feltételezések között szerepelt a jobb táplálkozás, a kisebb családméret, az oktatás korábbi megkezdése, az egyre összetettebb környezet, valamint genetikai tényezők is. Utóbbit kevésbé tartják valószínűnek, mivel néhány generáció túl rövid idő ahhoz, hogy ilyen jelentős genetikai változások következzenek be.
Az intelligenciateszteken mért javulást kedvező folyamatnak tekintették, hiszen a magasabb kognitív teljesítmény összefügghet a magasabb iskolai végzettséggel, a jobb munkalehetőségekkel, sőt a hosszabb és egészségesebb élettel is.
Sokáig úgy gondolták, hogy a növekedés – ha lassabb ütemben is – az emberiség fejlődésével tovább folytatódik.
Aztán valami megváltozott.
Az emberek elkezdtek „butulni”. Vagy legalábbis az intelligenciateszteken elért eredményeik romlani kezdtek.
Európa több országában is kimutatták már standardizált tesztekkel az intelligenciateszteken elért eredmények csökkenését.
Közel 400 ezer amerikait vizsgáltak
Elizabeth Dworak társadalomtudós a Northwestern Egyetemen készített mesterdolgozatában azt vizsgálta meg, hogy az Egyesült Államokban is megfigyelhető-e ugyanez a tendencia. Kollégáival csaknem 400 ezer amerikai felnőtt 2006 és 2018 között gyűjtött kognitív teszteredményeit elemezte.
A kutatók a Synthetic Aperture Personality Assessment (SAPA) internetes kutatási platform adatait használták, amely több mint egymillió résztvevő válaszait gyűjtötte össze. Az elemzés végül 394 378, 18 és 90 év közötti ember adataira terjedt ki. A résztvevők az International Cognitive Ability Resource (ICAR) nyílt intelligenciateszt feladatait oldották meg.
A kutatók nem csupán egyetlen összesített IQ-pontszámot vizsgáltak, hanem különböző kognitív képességeket is.
Ezek közé tartozott a mátrixkövetkeztetés, amely az absztrakt minták felismerését és a problémamegoldást méri; a betű- és számsorozatokkal végzett feladatok, amelyek a logikus gondolkodást vizsgálják; a szókincsre és általános ismeretekre épülő verbális következtetés; valamint a háromdimenziós forgatás, amely a térbeli vizualizáció képességét méri.
A különböző feladatokból összesített eredményeket is kiszámították.
A fiatal felnőtteknél volt a legnagyobb visszaesés
A 13 évet felölelő vizsgálat során a kutatók az úgynevezett fordított Flynn-hatásra utaló bizonyítékokat találtak.
Az eredmények még Dworakot is meglepték.
„Hetekig újra és újra ellenőriztem az egész kódot. Azt hittem, valamit elrontottam, és el kell halasztanom a dolgozatom leadását. Aztán megmutattam a témavezetőmnek, aki azt mondta: nem, a számításaid helyesek” – mesélte a New York magazinnak.
A kognitív tesztek összesített eredményei az évek során csökkentek, és a tendencia minden korcsoportban, minden iskolai végzettségi szinten, valamint a férfiaknál és a nőknél egyaránt megjelent.
A legerőteljesebb visszaesést a 18–22 éves felnőttek, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségű résztvevők körében mérték.
A csökkenés mértéke ugyanakkor jelentősen függött attól, hogy pontosan milyen képességet vizsgáltak.
A mátrixkövetkeztetési, valamint a betű- és számsorozatos feladatok eredményei az összesített pontszámokkal együtt romlottak. Ez arra utal, hogy az absztrakt és logikai következtetést igénylő feladatokban gyengébb lett a teljesítmény.
A verbális következtetés esetében jóval kisebb változást tapasztaltak, a visszaesés pedig nem volt akkora, hogy a kutatók kritériumai szerint egyértelmű fordított Flynn-hatásról lehessen beszélni.
Van, amiben viszont jobbak lettünk
Egy terület látványosan kilógott a sorból.
A háromdimenziós forgatási feladatokban – vagyis amikor tárgyakat kell fejben térben elforgatni és elképzelni – a résztvevők teljesítménye javult.
Az egyik lehetséges magyarázat szerint ebben akár a videójátékoknak is szerepük lehet.
A javulás a felnőtt lakosság jelentős részénél megfigyelhető volt. Ez arra utal, hogy miközben bizonyos gondolkodási képességek gyengülhetnek, a térbeli készségek fejlődhetnek.
Más vizsgálatok is hasonló tendenciákat mutatnak. Az amerikai egyetemi felvételinél a SAT alternatívájaként használt ACT átlagos eredményei az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkentek, és a SAT esetében is visszaesést mértek.
A folyamat jóval azelőtt kezdődött, hogy a generatív mesterséges intelligencia széles körben hozzáférhetővé vált volna akár tanulási segédeszközként, akár csalásra használható eszközként.
Az intelligenciateszteken tapasztalt visszaesés a koronavírus-járvány előtt kezdődött, így a lezárások és a Covid sem magyarázhatják önmagukban a jelenséget.
Van azonban egy érdekes egybeesés: a 2000-es évek végén kezdett rohamosan terjedni az okostelefonok használata.
Az okostelefonok miatt butulunk?
James Marriott, a The Times publicistája szerint igen. Úgy véli, hogy a nyomtatott szövegek olvasásáról az okostelefonos tartalomfogyasztásra való átállás gyengítheti bizonyos intellektuális képességeinket.
Szerinte a nyomtatott szöveg arra kényszeríti az olvasót, hogy egy témáról felépített, logikus érvelést kövessen végig. Egy könyvben az érveknek egymásra kell épülniük, míg például a TikTokon vagy a YouTube-on sokkal könnyebb egymástól elszigetelt állításokat közölni.
Marriott szerint a nyomtatott szöveg olyan gondolkodásmódot ösztönöz, amely logikusabb, racionálisabb, információban sűrűbb és intellektuálisan megterhelőbb. Erről az UnHerd egyik podcastjában beszélt.
Arra azonban nincs bizonyíték, hogy valóban az okostelefonok okoznák az IQ-tesztek eredményeinek csökkenését.
Dworak kutatása ugyanis nem alkalmas az ok-okozati összefüggések feltárására.
Mivel a vizsgálat nem ugyanazokat az embereket követte éveken keresztül, hanem különböző időpontokban felvett keresztmetszeti adatokból dolgozott, a népesség szintjén bekövetkező változásokat képes kimutatni, azok kiváltó okait azonban nem.
Nem biztos, hogy egyszerűen „butulunk”
A kutatás eredményei inkább arra utalnak, hogy az emberi kognitív képességek változása jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen okosabbak vagy butábbak lennénk.
Úgy tűnik, a különböző mentális képességek eltérő irányban változhatnak: miközben például az absztrakt és logikai feladatokban romolhat a teljesítmény, a térbeli képességek javulhatnak.
Annyi bizonyosnak látszik, hogy kognitív képességeink változnak. Hogy ezek a változások mennyire mélyrehatóak és hosszú távon milyen következményekkel járnak, egyelőre nem tudjuk.
Talán nem is meglepő, hogy egy folyamatosan változó, digitális ingerekkel telített kultúrában bizonyos képességeink erősödnek, mások pedig háttérbe szorulnak.
A kutatás az Intelligence című tudományos folyóiratban jelent meg.
Az okostelefonok miatt butulunk? (Fotó: Pixabay)
