Miloš Đuričković, a montenegrói Európai Szövetség (Evropski savez) ellenzéki politikai tömörülés tisztségviselője szerint Ana Brnabić, a szerb képviselőház elnöke gyakorlatilag beismerte, hogy Szerbia beavatkozott Montenegró belügyeibe és a választási folyamatba.
Reakcióját az váltotta ki, hogy Brnabić bírálva Milojko Spajić montenegrói kormányfőt azt mondta: Aleksandar Vučić szerb elnök jó volt számukra, „amikor segíteni kellett, hogy hatalomra kerüljenek”, most pedig – mint fogalmazott – „Oroszország propagandistájaként” mutatják be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Đuričković szerint ez a kijelentés rendkívül súlyos beismerésnek tekinthető. Véleménye szerint bármely rendezett államban botrányosnak számítana, ha egy ország magas rangú tisztségviselője nyilvánosan beszélne arról, hogy beavatkoztak egy másik ország belügyeibe és választási folyamatába.
Úgy véli, a montenegrói intézményeknek emiatt reagálniuk kellene, és ki kellene vizsgálniuk, hogy történt-e külföldi beavatkozás a választásokba, ha pedig igen, milyen módon, valamint meg kellene állapítaniuk az ebben részt vevő személyek esetleges felelősségét.
Külön bírálta Montenegró külügyminisztériumát, mondván, hogy véleménye szerint annak be kellene kéretni a szerb nagykövetet, tiltakozó jegyzéket kellene átadnia neki, és egyéb diplomáciai intézkedéseket is kellene tennie.
Đuričković szerint Podgoricának felül kellene vizsgálnia a hivatalos Belgrádhoz fűződő politikáját, és nyilvánosan meg kellene határoznia a két ország közötti új viszonyt, ha meg akarja védeni Montenegró függetlenségét, méltóságát és állami érdekeit.
Szerinte pontosan így járna el egy olyan állam, amelynek működőképes intézményei vannak, és politikusai szem előtt tartják az ország önállóságát.
Đuričković attól tart, hogy az intézményi válasz helyett a konfliktus ismét a szerb és a montenegrói vezető tisztségviselők közösségi médiában zajló kölcsönös üzengetésére korlátozódik, miközben valójában semmi sem változik.
Végül úgy fogalmazott, hogy Ana Brnabić kijelentése szerinte sem nem jelent nagy meglepetést, sem nem számít újdonságnak, ugyanakkor megmutatja, hogyan kezelnék ezt a helyzetet egy olyan országban, amelynek intézményei komolyan veszik saját függetlenségük védelmét.
