A Dunán, Prahovo közelében folytatódik a második világháborúból származó, a hajóútban elsüllyedt 21 német hadihajó kiemelése.
A Duna Vaskapu körüli szakaszán több tucat, a második világháború végén elsüllyesztett német hadihajót lokalizáltak, amelyek közül sok a prahovói kikötő övezetében található. Főként a német Fekete-tengeri Flotta kishajóiról van szó, amelyeket 1944 őszén, a Vörös Hadsereg előli visszavonulás során szándékosan süllyesztettek el Prahovónál, hogy ne kerüljenek az ellenség kezére, és megnehezítsék a dunai áthaladást. Roncsaik évtizedek óta problémát jelentenek a hajózás biztonságára, különösen alacsony vízállás idején.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A kiemelt hajókon nagy mennyiségű fel nem robbant kézigránátot, légvédelmi ágyúhoz való lőszert, mélységi bombát és nagy rombolóerejű lövedéket találtak. Bojan Glamočlija, Szerbia Aknamentesítési Központjának igazgatója a FoNetnek elmondta, hogy eddig három vízi járművet emeltek ki a folyómederből – köztük egy aknavadászt –, míg négy hajót aláástak és mélyebbre toltak a Duna medrében.
Ezen hajók mellett megkezdődött egy másik jármű kiemelése is, amelyet három részre vágtak. Ennek középső részén egy mélységi bombát észleltek, amelyet eltávolítottak és megsemmisítettek – közölte Glamočlija. Elmagyarázta, hogy a harcanyagok töltésére használt robbanóanyagok szinte korlátlan élettartammal rendelkeznek, és 80 vagy több év elteltével is veszélyesek és halálosak, ezért eltávolításuk és szállításuk során nagy óvatosságra van szükség.
Mint elmondta, a légi bombák és a nagy kaliberű tüzérségi lövedékek, súlyuknál fogva leggyakrabban mélyebbre hatolnak a földbe, és amíg el nem mozdítják őket, nem jelentenek közvetlen veszélyt a polgári lakosságra. Ezen harcanyagok ereje és rombolóhatása a típusuktól, kaliberüktől és a bennük lévő robbanóanyag mennyiségétől függ. Nagy rombolóerejű légi bombákról és tüzérségi lövedékekről van szó, amelyek évtizedek múltán is komoly veszélyt jelentenek, ha elmozdítják vagy megsértik őket – hangsúlyozta Glamočlija.
Figyelmeztetett arra, hogy az alacsony vízállás miatt teljesen biztos, hogy a Duna és más folyók kiszáradt mederrészein különféle fel nem robbant harcanyagok találhatók, amelyek potenciálisan nagyon veszélyesek. A lakosságnak azt tanácsolják, hogy legyenek óvatosak, ha olyan tárgyakra bukkannak, amelyek alakjukban harcanyagra hasonlítanak: ne menjenek a közelükbe, ne érintsék meg őket, hanem azonnal értesítsék a Szerb Belügyminisztériumot a 192-es telefonszámon.
Tekintettel arra, hogy az első és a második világháború, valamint más fegyveres konfliktusok során a harcok a Dunán és annak közvetlen környezetében folytak, fennáll a lehetősége annak, hogy a folyó egyes részein továbbra is találhatók fel nem robbant anyagok. Glamočlija emlékeztetett arra, hogy Belgrádot 1941-ben kétszer bombázta a német légierő, míg 1944 folyamán a szövetséges erők 11 bombázást hajtottak végre, amelyek során különösen a vasúti infrastruktúra és a Vasútállomás környéke kapott találatot.
A Belgrade Waterfront (Belgrád a vízen) komplexum építése során nagy számban találtak fel nem robbant harcanyagokat, köztük hat darab, egyenként 500 kilogrammos légi bombát. Az Ada Mall bevásárlóközpont építésekor is találtak egy nagy tömegű lövedéket – mondta Glamočlija, hozzátéve, hogy emiatt a Duna medrének bizonyos részein a munkálatok megkezdése előtt átfogó kutatásokat végeznek.
Folyamatban van a német flotta 21 elsüllyedt hajójának kiemelése a Dunából (Fotó: FoNet)
