Blagojević: A kukorica és a szója van a legnagyobb veszélyben

A többéves csapadékhiány és a hónapokon át tartó hőhullámok minden mezőgazdasági kultúrát veszélyeztetnek, de a kukorica és a szója van a legnagyobb veszélyben. A tartósan kedvezőtlen hidrológiai helyzet következtében jelentősen csökken a talajvíz szintje is, amely kulcsfontosságú a földek öntözéséhez.

A szárazság nemcsak a terméshozamok csökkenésére van hatással, hanem az állattenyésztésre és az élelmiszeriparra is – magyarázza az N1 portálnak dr. Boško Blagojević, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának Vízgazdálkodási Tanszékének rendes professzora.

„A szárazság meteorológiai, hidrológiai, mezőgazdasági és társadalmi-gazdasági szárazságra osztható. A meteorológiai szárazságot a csapadékhiány, a mezőgazdasági szárazságot a talaj nedvességhiánya, míg a hidrológiai szárazságot a vízfolyások vízhozamának csökkenése és a talajvízszint süllyedése jellemzi” – magyarázza a professzor.

Boško Blagojević arra figyelmeztet, hogy a szárazság és a hőhullámok a szántóföldi növénytermesztés egyik legnagyobb kockázatát jelentik, különösen akkor, ha egybeesnek azokkal az időszakokkal, amikor a növényeknek a legnagyobb a vízigényük. Számos szántóföldi növény esetében ez júniusra, júliusra és augusztusra esik.

A napraforgó ellenállóbb

„A kukorica és a szója van a legnagyobb veszélyben. A kukorica fejlődésének legérzékenyebb szakasza – a virágzás, a bibeszálképződés és a megtermékenyülés – július közepén és augusztus elején zajlik, amikor az elmúlt években, az idei évet is beleértve, a legerőteljesebbek voltak a hőhullámok és a szárazság. Ilyen körülmények között romlik a megtermékenyülés, kevesebb szem fejlődik a csövön, és a szemek feltöltődése is gyengébb, ami jelentősen csökkentheti a terméshozamot. Hangsúlyozni kell, hogy a hatás a vetés időpontjától és az érési csoporttól is függ” – magyarázza az N1 portálnak a Mezőgazdasági Kar professzora.

Hozzáteszi, hogy a szója is rendkívül érzékeny a magas hőmérséklet és a csapadékhiány együttes hatására, különösen a virágzástól a hüvelyek kialakulásáig tartó időszakban.

„A szójatermések elemzése azt mutatja, hogy a legalacsonyabb hozamokat éppen a kifejezetten száraz években, például 2012-ben jegyezték fel” – mutat rá Blagojević.

Megjegyzi, hogy a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál és a szójánál, mivel fejlettebb gyökérzettel rendelkezik, de hangsúlyozza, hogy még ez a növény sem immunis a szélsőséges szárazságra.

„A napraforgó terméshozamai is érzékenyen reagálnak az erős szárazságra, bár a veszteségek valamivel kisebbek, mint a kukorica és a szója esetében. E szántóföldi növények termesztésének legnagyobb problémája az, hogy a termőterületeknek nagyon kis hányada rendelkezik öntözőrendszerrel” – mutat rá a professzor.

A zöldségfélék a legérzékenyebbek a magas hőmérsékletre

Boško Blagojević kiemeli, hogy a zöldségfélék a legérzékenyebbek a magas hőmérsékletre, mivel sekély gyökérzettel rendelkeznek és nagy a vízigényük.

Mint mondja, esetükben már a rövid ideig tartó csapadékhiány is súlyos következményekkel járhat, ha nincs öntözés.

„A rendkívül magas hőmérséklet a paradicsomnál megnehezíti a virágok megtermékenyülését, fokozza a virágok lehullását, és napégést okozhat a terméseken. A paprikánál a magas hőmérséklet a virágok és a már kialakult termések lehullásához vezet, így a termések kisebbek és rosszabb minőségűek maradnak” – állítja.

Mint magyarázza, a káposztánál a szárazság kisebb és lazább fejek kialakulásához vezet.

„Másfelől a száraz években a levegő és a talaj alacsonyabb nedvességtartalma miatt kevesebb a betegségek kórokozója. A zöldségtermesztés szempontjából pozitívum, hogy a mezőgazdasági termelők többsége rendelkezik kiépített öntözőrendszerrel” – teszi hozzá Blagojević professzor.

Szilva, alma, körte, szőlő – ezeknek a gyümölcsöknek árt leginkább a szárazság

A tartós szárazság, a hőhullámok alatti magas hőmérséklet és az erős napsugárzás elsősorban a szilvát, az almát, a körtét és a szőlőt károsítja – hangsúlyozza Blagojević.

„Legveszélyeztetettebbek azok a gyümölcsfajok, amelyeknél a termés fejlődése és érése a nyár legforróbb időszakára esik. Az előbb felsorolt tényezők hatással vannak a gyümölcsök külső minőségére – napégést, az alma termésének repedését, kisebb gyümölcsöket és az alma nem megfelelő színeződését okozhatják –, valamint a belső minőségre is, mivel felgyorsíthatják az érést és túlérettséghez vezethetnek” – emeli ki a szakértő.

Hozzáteszi, hogy a szárazság a terméshozamra is hatással van, vagyis arra, hány gyümölcs fejlődik a fán, valamint magára a gyümölcsök tömegére is.

„A magas hőmérséklet és a szárazság miatt a gyümölcsök kisebbek maradnak, vagyis kisebb a tömegük. Emellett a magas hőmérséklet és a szárazság a fejlődés különböző szakaszaiban terméshullást is okozhat, ami különösen a szilvánál kifejezett. A kevesebb gyümölcs és azok kisebb tömege közvetlenül a terméshozam csökkenéséhez vezet” – magyarázza beszélgetőpartnerünk.

Az öntözés a gyümölcs- és szőlőtermesztésben is nélkülözhetetlen intézkedéssé válik az általunk tapasztalt éghajlatváltozás következtében.

„Ez azokra a fajokra is vonatkozik, amelyeket hagyományosan nem öntöztek, és szárazságtűrőnek tartottak, mint például az őszibarackot és a szőlőt. Emiatt a termesztési rendszereket hozzá kell igazítani azokhoz a körülményekhez, amelyek között az öntözés a korszerű gyümölcs- és szőlőtermesztés szerves részévé válik” – állapítja meg Blagojević.

A gyümölcstermelők jobban jártak

„Az országunk egyes, szárazság által sújtott területein már megkezdődött a kukorica-, szója- és napraforgó betakarítása, és a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a terméshozamok elmaradnak a többéves átlagtól” – mondta az N1 portálnak Boško Blagojević.

Ahol a száraz években – mint amilyen az idei is – a zöldségtermesztés során nem alkalmaztak öntözést, ott a zöldségtermés jelentős csökkenésére lehet számítani – jegyzi meg a professzor.

„Ennek ellenére a mezőgazdasági termelők többsége öntözi a zöldségét, ezért nem számítok nagyobb mértékű terméscsökkenésre” – mondta a Mezőgazdasági Kar professzora, és mint hozzátette, egyes gyümölcstermesztők idén jobban jártak a többi mezőgazdasági termelőhöz képest, ugyanis a gyümölcsfajok többségénél rendkívül jó termést, vagyis magas hozamot értek el.

Fotó: SZMSZ