Nyilvánossá tenné a Tisza-kormány a Bethlen Gábor Alapnál már korábban elkészült támogatási adatbázist, amelyből részletesen kiderülhet, hogy ki, mikor, melyik településen vagy régióban és mekkora pályázati forráshoz jutott, írja a Transtelex.
Heidl György, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta, a felület már elkészült, csak eddig nem tették közzé.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Heidl úgy fogalmazott, a külhoni magyar támogatások során legalább hét-nyolc különböző állami csatornából érkeztek pénzek, többek között minisztériumoktól és állami vállalatoktól, miközben előfordult, hogy az egyik állami szereplő nem tudta, ugyanarra a tevékenységre máshonnan is jutott támogatás.
Az államtitkár szerint az egyedi támogatások során sokszor az volt a gyakorlat, hogy valaki személyesen felkeresett egy minisztert vagy államtitkárt, elmondta, mennyi pénzre lenne szüksége, majd vagy kapott támogatást, vagy nem.
Az egyedi támogatások aránya szerinte korábban 10–15 százalék körül volt, majd törvénymódosításokkal húsz százalékra emelkedett. Heidl elmondta, ezt csökkenteni akarják, miközben növelnék a pályázati úton kiosztott források arányát, ezzel pedig olyan szervezetek is hozzáférhetnének a támogatásokhoz, amelyeknek nem volt személyes kapcsolatuk a döntéshozókkal, vagy nem akartak ilyen módon pénzt kérni.
Heidl György elmondta, a korábbi támogatások átvilágítása is folytatódik, és elsősorban a nagy összegű pályázatoknál és egyedi támogatásoknál ellenőrizhetik, hogy a kedvezményezett jogosult volt-e a pénzre, és valóban arra használta-e, amire kérte. Azt mondta, állampolgári bejelentések és tényfeltáró újságírók munkái alapján is kerülnek eléjük ügyek. Magyarországi pályázatoknál öt év, a határon túli támogatásoknál pedig a miniszterelnök korábban akár tíz év vizsgálatát is felvetette.
Az egyházi támogatások kapcsán elmondta, azok megmaradnak, de a folyósítás módján változtatnának. Mint rámutatott, problémás, hogy egy intézmény már a beruházás megkezdése előtt megkap egy több milliárd forintos összeget, amelyet aztán hónapokig vagy évekig nem tud elkölteni, ezért például állampapírba fektet. A jövőben inkább a beruházások készültségi fokához igazítva, több részletben folyósítanák a pénzt, folyamatos ellenőrzés mellett.
Az oktatásban is felülvizsgálnák a magyarországi támogatások logikáját. Erdélyre vonatkozóan úgy látja, magyarországi forrásból olyan képzéseket érdemes finanszírozni, amelyekre szüksége van az erdélyi magyar közösségnek, de a román állam nem biztosít rájuk pénzt. Az elmúlt időszakban ezen a területen is volt pazarlás – mondta.
Mint a Transtelex közreadta, a Tisza-kormány az erdélyi politikai kapcsolatrendszert is másképp építené fel. Heidl szerint a Fidesznek az egyházakkal, külhoni magyar pártokkal és bizonyos civil szervezetekkel kialakított kapcsolatai pártpolitikai célokat is szolgáltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az RMDSZ továbbra is meghatározó erdélyi magyar párt, és a kormány nem akar vele szemben alternatív politikai struktúrát létrehozni. Ehelyett az RMDSZ mellett egyházakkal, civil szervezetekkel és más közösségi szereplőkkel is közvetlen párbeszédet keresnének.
Az állmatitkár hangsúlyozta, hogy a külhoni magyar támogatásokat összességében nem akarják megszüntetni, a rendelkezésre álló összeg azonban majd a költségvetési tárgyalásokon dől el. A cél szerinte egy átláthatóbb, követhetőbb rendszer, amelyben kisebb szerep jut a személyes kapcsolatokon alapuló egyedi pénzosztásnak, és nagyobb a nyílt pályázatoknak.
Heidl György
