Vagyonvisszaszerzési hivatal: Unger Anna a bizottság jelöltje Patrubány: Van-e félnivalója a vajdasági szervezeteknek?

Unger Anna Róza politológust, az ELTE docensét javasolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága. A csütörtöki szavazáson 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett nyert a Transparency International jogásza, Ligeti Miklós és a Tisza-frakció saját jelöltje, a kanadai-magyar üzletember, Sárvári Nicolas ellenében. A parlament pénteken, rendkívüli ülésen, titkos szavazással dönt – a Tisza kétharmada elég hozzá. A Fidesz bojkottálja az eljárást, és az Alkotmánybírósághoz fordult.

Egy ígéret, amit Nagykanizsán tettek, és Budapesten törvénnyé írtak

A hivatal ötlete pontosan datálható. Magyar Péter 2025. július 12-én, a Tisza nagykanizsai kongresszusán jelentette be, hogy kormányra kerülve hivatalt állít fel az Orbán-kormányok alatt elveszett közvagyon visszaszerzésére. Már ott 20 ezer milliárd forintról beszélt, ami szerinte a NER éveiben magánzsebekbe vándorolt. Az ígéret ettől kezdve a kampány állandó eleme lett: a súlyos korrupciós ügyek kivizsgálása, a koncessziós szerződések felülvizsgálata, az állami vagyonkezelés átvilágítása mind ide került.

A Tisza áprilisban kétharmaddal nyert, a kormány július 10-én nyújtotta be a törvényjavaslatot, a parlament pedig július 28-án, 143 igen és 46 nem szavazattal elfogadta. A törvény sarkalatos, a Fidesz nemmel, a Mi Hazánk igennel szavazott. Másnap már a Magyar Közlönyben volt, Magyar Péter pedig annyit posztolt: „Isten hozott az új Magyarországon!”

A miniszterelnök a kormányalakítás óta is rendszeresen emlegette a hivatalt. Lázár Jánosnak és Mészáros Lőrincnek megüzente, hogy az NVVH „ügyfelei” lesznek, a 444-nek adott interjújában pedig azt mondta: az alacsonyabb szinten lévők nem viszik el a balhét Orbán Viktor, Rogán Antal, Szijjártó Péter vagy Kubatov Gábor helyett.

Húszezer, harmincezer vagy „több tízezer” milliárd – a számok is mozognak

Hogy mennyi pénzről van szó, azt eddig senki sem mérte meg. A nagykanizsai bejelentésben 20 ezer milliárd forint szerepelt. A kormány törvényjavaslathoz fűzött indoklása már „akár 30 ezer milliárdot” írt. A Miniszterelnökség elfogadás utáni közleménye óvatosabb: „több tízezer milliárd forint”, ami az infrastruktúrából, az oktatásból és az egészségügyből hiányzik.

Viszonyításképpen: a 2026-os magyar költségvetés főösszege nagyságrendileg harmincezer milliárd forint. A felső becslés tehát egy teljes évi állami kiadással ér fel, és nyilvánvalóan nem visszaszerezhető összeg, hanem az elmúlt tizenhat év összes gyanús tranzakciójának becsült volumene.

Amit eddig a kormány „eredményként” könyvel: a Duna Aszfalt több mint 100 milliárd forintos kötvény-visszafizetését és a kekvák (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetésével visszakerült, nagyjából 110 milliárd forintnyi vagyont. Magyar Péter kedden ultimátumnak is beillő üzenetet küldött: aki az elmúlt másfél évtizedben az állam kedvezményezettjeként „százmilliárdos vagyont” épített, kövesse a Duna Aszfalt példáját és fizessen vissza önként.

A hivatal saját költségvetése ehhez képest szerény: évi 10 milliárd forint, induláskor 100-200 fővel, ami később egy közepes minisztérium, 300-400 fős méretére nőhet.

Nyomoz, vádol, vizsgál, bírságol – egyszerre

Ilyen szerv a magyar közjogban még nem volt. A Portfolio hibrid intézménynek nevezi: egyszerre van közigazgatási, nyomozati, vádképviseleti és polgári jogi jogköre. A gyakorlatban ez négy dolgot jelent:

• Közvagyonvédelmi vizsgálatot indíthat bűncselekmény gyanúja nélkül is, betekinthet bankszámlákba, iratokba, elektronikus adathordozókba. Aki nem működik együtt, bírságot kap.
• Saját hatáskörébe vonhat ügyeket az ügyészségtől, ha úgy ítéli, így hatékonyabb a visszaszerzés – ilyenkor az ügyészség az adott ügyben már nem jár el.
• Vádat emelhet közvádlóként a közvagyonnal és közhatalommal összefüggő bűncselekményekben, országos illetékességgel.
• Polgári úton is perelhet a vagyon visszaszerzéséért, nem csak büntetőjogi alapon.

A hivatal a kormánytól független, csak az Országgyűlésnek számol be. Az elnök hat évre kapja a megbízatást, nem választható újra, és nem lehet olyan személy, aki az elmúlt hat évben képviselő, kormánytag, polgármester vagy párttisztségviselő volt.

A kritika is ebből a széles hatáskörből fakad. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvény kivonja a hivatalt a bírói felülvizsgálat alól, hasonlóan ahhoz, ahogy a Fidesz a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megalkotta. Gulyás Gergely a jogorvoslat hiányát kifogásolta, a tiszás bizottsági elnök válasza az volt, hogy az Állami Számvevőszéknél sincs ilyen. Ligeti Miklós a meghallgatáson erre azt mondta: a hivatal a bíróság kontrollja alatt fog állni, mert a vádjait bíróság bírálja el. Unger válasza a kockázatértékelési módszertan volt, ami szerinte kizárja az önkényes ügyválasztást.

Három jelölt, egy visszalépő és egy szoros bizottsági döntés

A kiválasztás nem ment simán. Az elnöki posztra 96-an pályáztak, a négy elnökhelyettesi helyre 68-an. A tiszás elnökletű bizottság hétfőn zárt ülésen három nevet választott ki: Ligeti Miklóst, Unger Annát és Jancsics Dávid korrupciókutatót. Néhány órával később a Tisza-frakció bejelentette, hogy ők egy negyediket, Sárvári Nicolast támogatják, estére pedig Jancsics visszalépett – saját indoklása szerint azért, mert „ide most egy kérlelhetetlen pitbull kell”. A 444 publicistája a folyamatot katyvasznak nevezte: ha a Tisza utólag jelölhet, miért ne tehetné a Mi Hazánk is.

Csütörtökön a bizottság döntött: Unger 6 igen, 1 nem, 1 tartózkodás; Ligeti 4 igen, 4 tartózkodás; Sárvári 3 igen, 5 tartózkodás. A 12 tagú testületből nyolcan szavaztak, a fideszesek távol maradtak. Hantosi István bizottsági elnök és Hallerné Nagy Anikó utána azt mondták: szoros döntés volt, több jelöltet is alkalmasnak tartottak, és Ungernél az írásbeli és a szóbeli bemutatkozás is meggyőző volt. A Tisza-frakció saját jelöltje tehát a Tisza többségű bizottságban sem jutott át – ez a hét egyik legbeszédesebb adata.

A keddi meghallgatáson a három jelölt három különböző hivatalt írt le.

Unger Anna, a befutó, a legpolitikusabb koncepcióval érkezett. 2003-ban politológusként végzett az ELTE-n, 2018-ban doktorált, kutatási területe a demokrácia elmélete, a közvetlen demokrácia és a választások; a nyilvánosság politikai elemzőként ismeri. Saját elmondása szerint ő tartotta az első hazai egyetemi kurzust a korrupcióról. Szerinte Magyarországot nem egyszerűen korrumpálták, hanem feudalizálták, és a hivatal dolga nem egy-egy ügy, hanem a rendszer feltárása „az utolsó szögig”, névvel és címmel: az ügyész is, aki nem indított eljárást, a jegybanki tisztviselő is, aki látta a vagyonvesztést és hallgatott. Hat év alatt jogerős ítéleteket várni szerinte badarság, de a nagy ügyek vádemelésig vitelére elég. A legsúlyosabb bűnnek a magántőkealapokon átcsorgatott közpénzt tartja: „berakták egy talicskába, és eltolták a pénzünket”. 150 fős induló létszámmal és az elnök alá tartozó, 3-4 fős vagyonvisszaszerzési csapattal tervez, a boszorkányüldözés ellen pedig egy kockázatértékelési módszertant ígér, hogy a hivatal ne „pofára vizsgáljon”.

Ligeti Miklós a legóvatosabb volt. Szerinte az NVVH nem „NER-telenítési hivatal”, hatásköre nem korlátozódik az elmúlt tizenhat évre. Az első vádemelés nem napokon, de nem is hónapokon belül várható: „úgy kell kihajóznunk, hogy hátul még támasztjuk az árbócokat”. Nyíltan kimondta, hogy nem biztos, hogy minden felelős elszámoltatható és minden vagyon visszaszerezhető.

Sárvári Nicolas a Tisza embere volt. Ötvenhatos kivándorlók gyermeke, Kanadában nőtt fel, harminc éve él Magyarországon, kiberbiztonsági cég vezetője, a kampányban a DE Akcióközösség motoros csapatait koordinálta. Offshore-pénzmozgásokban és kriptokövetésben van tapasztalata, a hivatal felépítéséről viszont a bizottság tiszás tagjai is hiába kértek tőle konkrétumot. Novák Előd (Mi Hazánk) hétfőn még azt mondta, „le van zsírozva”, hogy Ligeti lesz az elnök – két nappal később egyik tippje sem jött be.

A helyettesek közül egyelőre egy van: a nyomozati elnökhelyettesnek Tasnádi Katalint javasolja a bizottság, róla is pénteken szavaznak. A közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot érvénytelenítették, a vádemelési és fellebbezési posztra korábban sem érkezett elég jelentkező – ezekre új kiírás jön. A hivatal így szeptember 1-jétől az elnök és egyetlen helyettes vezetésével indulhat.

Mit jelent ez a Fidesz volt képviselőinek?

A rövid válasz: a hivatal a személyre, nem a mandátumra néz. A törvény alapján az NVVH minden olyan ügyet vizsgálhat, ahol közvagyon kezeléséről, államháztartási vagy uniós támogatásról, ingyenes vagyonjuttatásról vagy közbeszerzésről van szó – és ebbe a megrendelő, a vagyonkezelő, a képviselőik, a szerződő felek és a teljesítésben közreműködők egyaránt beleférnek. A vizsgálat visszamenőleges, korábban folyósított támogatásokra is kiterjed.

Ami a jelenlegi képviselőket illeti: az NVVH sem kerülheti meg a mentelmi jogot, a vádemeléshez a parlamentnek fel kell függesztenie azt – ehhez viszont a Tisza egyszerű többsége is elég. Aki már nem képviselő, annak ilyen védelme nincs. Magyar Péter névsora (Orbán, Rogán, Szijjártó, Kubatov, Lázár, Mészáros) félig politikus, félig üzletember, és a hivatal mindkettőhöz hozzáér.

A Fidesz reakciója a bojkott és az alkotmánybírósági beadvány. Az AB összetétele a NER idején alakult ki, döntése a hivatal indulását elvileg befolyásolhatja – ez az egyetlen intézményes fék, ami a következő hetekben számít.

Van-e félnivalója a vajdasági szervezeteknek?

A kérdés a keddi ülésen szó szerint elhangzott, méghozzá a Magyarok Világszövetsége nevében Patrubány Miklóstól: van-e koncepció a külhoni magyar szervezeteken keresztül eltüntetett közvagyon visszaszerzésére. Ligeti válasza az volt, hogy ez „erősen szakterületi kérdés”, de a NER mindent kényszeresen dokumentált, így a támogatások valószínűleg visszakereshetők – azt viszont nem tudni, visszaszerezhető-e a pénz, és minden esetben az adott ország társszervével kell együttműködni.

A törvény logikája egyértelmű: aki magyar államháztartási támogatást kapott, annak egész gazdálkodását megnézhetik, függetlenül attól, hol van a székhelye. A legnagyobb vajdasági tétel nyilvánvalóan a Prosperitati Alapítvány, amely 2016 óta a VMSZ kezdeményezésére indult, Budapest által finanszírozott gazdaságfejlesztési programot koordinálja – a VMSZ szerint a legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési programot. A Tisza-kormány első vajdasági tárgyalópartnere nem a VMSZ volt, hanem a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ), és Rózsa Zsombor, a VMÚ elnöke úgy fogalmazott: a támogatási rendszer felülvizsgálata már elkezdődött, célja nem a megszüntetés, hanem az átláthatóság, a kulturális és civil támogatások várhatóan zavartalanok maradnak, a Prosperitati pályázati rendszerét viszont átfogó vizsgálatnak vetik alá.

Ez a vizsgálat egyelőre a Miniszterelnökség ügye, nem az NVVH-é. De ha a hivatal felállt, és talál benne olyat, ami a saját hatáskörébe tartozik, akkor az MVSZ kérdése nem költői. Egy szerbiai bejegyzésű alapítvány ellen a hivatal önmagában nem nyomozhat, magyar ügyészi jogköre a határon véget ér – a magyar oldalon kifizető szervek, döntéshozók és közvetítők viszont belföldi ügyfelek.

Mi jön pénteken, és mi utána?

Pénteken a parlament titkos szavazással dönt Ungerről és Tasnádi Katalinról, mindkettőjükhöz kétharmad kell, ami a Tisza frakciójával önmagában megvan. Hantosi szerint Magyar Péternek nincs vétója a döntésben, képviselőként viszont ő is szavaz. Ha átmennek, a hivatal szeptember 1-jén elindul, egy elnökkel, egy helyettessel és három betöltetlen vezetői székkel. Az első érdemi vádemelést a jelöltek maguk is 2027-re tették legkorábban.

A kampányban a vagyonvisszaszerzés egyszerű képlet volt: ellopták, visszavesszük. A bizottság végül azt a jelöltet választotta, aki a legkevésbé beszélt visszaszerzett forintokról és a legtöbbet a rendszer feltárásáról – és aki előre kimondta, hogy hat év alatt jogerős ítéletek nem lesznek. A kérdés ezután nem az, hogy feláll-e a hivatal, hanem hogy a húszezer milliárdos ígéretből hány milliárd lesz a mérleg másik oldalán, mire Unger Anna mandátuma 2032-ben lejár.

Gyakori kérdések

Ki lesz az NVVH elnöke?

A parlamenti bizottság Unger Anna Róza politológust, az ELTE docensét javasolja. A parlament pénteken, 2026. augusztus 28-án, titkos szavazással dönt, kétharmaddal.

Kik voltak a többi jelöltek?

Ligeti Miklós (Transparency International Magyarország) és Sárvári Nicolas (a Tisza-frakció jelöltje). Jancsics Dávid korábban visszalépett. Nyomozati elnökhelyettesnek Tasnádi Katalint javasolják.

Mennyi pénzt akar visszaszerezni a kormány?

Magyar Péter 20 ezer milliárd forintról beszélt, a törvény indoklása „akár 30 ezer milliárdot” ír. Ez becsült volumen, nem visszaszerezhető összeg.

Vizsgálhatja az NVVH a határon túli magyar szervezeteket?

Közvetlenül nem, mert jogköre Magyarországon érvényes. A magyar költségvetésből kifizetett támogatásokat és a magyar oldali szereplőket viszont igen, és a Prosperitati felülvizsgálata kormányzati szinten már zajlik.