A történelem azt mutatja, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség nem feltétlenül az elvekhez ragaszkodik a legerősebben, hanem számára a hatalom és a pozíciók sokkal fontosabbak – véli Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke. A Danasnak nyilatkozó politikus szerint a VMSZ a Szerb Haladó Párttal fennálló koalíció idején szemet hunyt több, a vajdasági magyarság szempontjából fontos probléma fölött.
Csonka szerint ezek közé tartozik a nyelv- és íráshasználat területén korábban megszerzett jogok fokozatos visszaszorulása, a kisebbségek arányos foglalkoztatásának elmaradása az állami intézményekben, az európai integrációhoz kapcsolódó kisebbségi akcióterv kudarca, valamint a Vajdaság finanszírozásáról szóló törvény ügye.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A VMDK elnöke ezzel Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének kijelentésére reagált. Pásztor korábban azt mondta, pártja mindig „egyenes gerincű és eltökélt emberek közössége volt, nem pedig politikai prostituáltak gyülekezete”.
Pásztor ezt azután mondta, hogy vajdasági magyar ellenzéki pártok és mozgalmak arra szólították fel a VMSZ-t, támogassa a hallgatói listát a közelgő szerbiai választásokon. A VMSZ elnöke szerint nem lenne sem egészséges, sem normális, ha egy már zajló mérkőzés közben a játékosok egy része levetné a mezét, felvenne egy másikat, és átállna az ellenfélhez.
Pásztor azt is közölte, hogy a VMSZ rendszerint önállóan indul a választásokon, és hamarosan bemutatják jelöltlistájukat, szlogenjüket, programjukat, valamint kampányrendezvényeik tervét. Úgy fogalmazott: azoknak, akik fontosnak tartják, hogy Belgrádban legyenek olyan képviselők, akik a magyar közösségért küzdenek, a VMSZ-re kell szavazniuk.
Csonka: a VMSZ-nek vállalnia kell politikai döntéseinek következményeit
Csonka Áron szerint ugyanakkor a VMSZ politikája nem hozott jólétet a vajdasági magyar közösség számára. Állítása szerint az elmúlt időszakot a magyar többségű településeken az infrastrukturális beruházások és az új munkahelyek hiánya jellemezte, ami hozzájárult a fiatalok elvándorlásához.
Csonka szerint amíg a VMSZ közvetítő szerepet játszott a Fidesz és az SNS között, a felek jól együttműködtek gazdasági ügyekben és egymás választási támogatásában. Most azonban szerinte már nem érkezik Budapestről annyi támogatás, mint korábban, ezért a VMSZ attól tarthat, hogy amennyiben megszakítaná együttműködését az SNS-szel, nem maradna elegendő eszköze arra, hogy eredményeket mutasson fel a vajdasági magyar választóknak.
A VMDK elnöke szerint a VMSZ támogatottságának egyik oka az is, hogy jelentős befolyást gyakorol a magyar nyelvű médiára. Úgy becsülte, hogy „reális körülmények között” a párt támogatottsága mintegy 35–40 ezer szavazat lehet.
Csonka arra is felhívta a figyelmet, hogy a VMSZ korábban olyan szerbiai településeken is kapott szavazatokat, ahol alig vagy egyáltalán nem élnek magyarok. Példaként Belgrádot, Vrnjačka Banját, Vranjét és Leskovacot említette.
Pancsova példáján azt mondta: pontosan ismert, hogy a város mely részein élnek magyarok, ennek ellenére a VMSZ szinte valamennyi szavazóhelyen kapott 15–20 voksot. Csonka ezt választási mérnökösködésnek nevezte, és azt állította, hogy a kisebbségi listák segítségével olyan mandátumok is megszerezhetők, amelyeket az SNS saját listáján keresztül nem tudna megszerezni.
A VMDK álláspontja szerint a VMSZ-nek természetesen joga van megválasztani politikai partnereit, de vállalnia kell az ebből következő politikai felelősséget is. Csonkáék szerint az igazi kérdés az lesz, mi történik akkor, ha az SNS elveszíti a választásokat: a VMSZ akkor is kitart-e mellette, vagy gyorsan megpróbál alkalmazkodni az új hatalomhoz.
A VMDK arra is emlékeztetett, hogy a VMSZ Magyarországon a Fideszt támogatta, majd a TISZA Párt győzelme után Pásztor Bálint gratulált Magyar Péternek, találkozott vele, és a VMSZ, valamint a TISZA közötti bizalomépítésről beszélt.
Csonka szerint a szerbiai parlamenti választások előtt a vajdasági magyar ellenzéki pártok jelenleg két lehetőséget mérlegelnek: a hallgatói lista támogatását vagy valamely ellenzéki blokkhoz való csatlakozást. Szerinte az első változat tűnik valószínűbbnek.
Marton: a VMSZ-ből „kis SNS” lett
Aleksandar Marton, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga – Vajdaságiak szóvivője ennél is keményebben fogalmazott. Szerinte a VMSZ és az SNS hosszú ideje fennálló koalíciója Vajdaság modern történelmének „legmérgezőbb politikai epizódja”, Pásztor Bálint pedig lényegében folytatja a Vučić iránti teljes alárendeltség politikáját.
Marton szerint a VMSZ vezetése Vajdaság autonómiájának védelme helyett a politikai pozíciókat választotta, és olyan költségvetéseket támogatott, amelyek szerinte nem biztosították Vajdaságnak az alkotmányban előírt hét százalékot.
Azt állította, hogy Szabadkát és más, magyarok által lakott településeket pártalapú foglalkoztatás és egyes személyek gazdagodásának terepévé tették. Eközben – tette hozzá – a vajdasági intézmények elveszítették hatáskörük jelentős részét, a gazdaság meggyengült, a falvak pedig kiürültek, mert fiatalok ezrei hagyták el az országot.
Marton szerint Pásztor Bálint a VMSZ-ből egyfajta „kis SNS-t” hozott létre, és autokratikus, antidemokratikus, valamint nyomásgyakorló módszerekkel politikailag foglyul ejtette a vajdasági magyar közösséget.
A szóvivő szerint a közösség intézményeiből kiszorították azokat, akik másként gondolkodnak. Marton ezért úgy véli, elérkezett az idő arra, hogy a vajdasági magyar választók a hallgatói listán megjelenő fiatal generációt válasszák a jelenlegi politikai vezetők helyett.
Pásztor „politikai prostitúcióról” szóló kijelentésére reagálva Marton azt kérdezte: ha a VMSZ vezetői nem azok, akkor minek nevezhetők azok, akik szerinte éveken keresztül pozíciókért, pénzért, illetve Belgrád és Budapest támogatásáért cserébe kereskedtek a vajdasági magyar közösség érdekeivel.
Kókai Péter: Pásztor Bálint politikailag sarokba szorult
A Danas megszólaltatta Kókai Pétert, a Sajtószabadság Alapítvány ügyvezetőjét is. Kókai szerint Pásztor Bálint és a VMSZ rendkívül nehéz helyzetbe hozta saját magát azzal, hogy a magyarországi parlamenti választások kampányában az utolsó pillanatig egyértelműen és teljes erővel a Fidesz mellett kampányolt.
Kókai értékelése szerint az április 12-i választás következtében Pásztor egyik kulcsfontosságú politikai szövetségese, Orbán Viktor vereséget szenvedett, miközben a VMSZ nem számíthat automatikusan az új magyar kormány, illetve Magyar Péter bizalmára és támogatására.
Emiatt Pásztor gyakorlatilag sarokba szorult: Kókai szerint nem tehet és nem mondhat olyasmit, amivel veszélyeztethetné másik kulcsfontosságú szövetségese, Aleksandar Vučić támogatását.
Szerinte Pásztor „politikai prostitúcióról” tett kijelentését is ebben az összefüggésben kell értelmezni. Úgy véli, a VMSZ elnöke emiatt elveszítheti saját választóinak egy részét, hiszen nyíltan és egyértelműen a hallgatói mozgalommal szemben foglalt állást. Pásztor azonban láthatóan úgy mérte fel, hogy jelenlegi helyzetében ezt a kockázatot is vállalnia kell.
Kókai ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Pásztor Bálint politikai túlélési képességét nem szabad alábecsülni. Tapasztalt és pragmatikus politikusnak nevezte, hozzátéve: jelenleg azonban olyan helyzetbe került, amelyből rendkívül nehéz lesz komoly politikai veszteségek nélkül kijutnia.
Pressburger Csaba: a VMSZ-ben teljes a bizonytalanság
Pressburger Csaba újságíró szerint a VMSZ-ben jelenleg komoly bizonytalanság uralkodik azzal kapcsolatban, hogy saját politikai túlélésük érdekében mennyire hajlandók feladni korábbi szoros szövetségeiket.
Pressburger szerint a VMSZ már a magyarországi választási kampányban is jelentős kockázatot vállalt azzal, hogy feltétel nélkül a Fidesz mellé állt. Most viszont a TISZA Párttal kellene „bizalmat építeniük”, miközben az új magyar kormányban a VMSZ-re a Fidesz korábbi engedelmes szövetségeseként tekinthetnek.
A helyzetet szerinte tovább bonyolítja, hogy a VMSZ vajdasági magyar szavazóinak jelentős része továbbra is Fidesz-szimpatizáns, így nem biztos, hogy kedvezően fogadnák a párt gyors budapesti irányváltását.
Pressburger arra is emlékeztetett, hogy a VMSZ és a Szerb Haladó Párt szövetségét mintegy tíz évvel ezelőtt, a Fidesz jelentős segítségével, csak komoly nehézségek árán sikerült elfogadtatni a VMSZ szavazóival. Ennek egyik oka, hogy sok vajdasági magyar az SNS-t ma is Vojislav Šešelj egykori radikális pártja politikai örökösének tekinti.
Pressburger szerint a VMSZ szavazói viszonylag könnyen megbocsátanák pártjuknak, ha most kilépne az SNS-szel kötött koalícióból. A probléma szerinte az, hogy egy ilyen szövetségből nem feltétlenül lehet következmények nélkül kiszállni. Ezt egy erős, maffiára utaló metaforával érzékeltette, hangsúlyozva, hogy egy „megcsalt partner” várhatóan keményen reagálna.
Pásztor: a VMSZ nem a Fidesznek köszönheti támogatottságát
Pásztor Bálint ugyanakkor visszautasította azt az állítást, hogy a VMSZ az elmúlt 16 évben elsősorban a Fidesznek köszönhette volna népszerűségét és választói támogatását.
Elismerte, hogy a VMSZ stratégiai partnerséget ápolt a Fidesszel, és hangsúlyozta, hogy a vajdasági magyar közösség – a többi külhoni magyar közösséghez hasonlóan – sokat köszönhet a magyar kormánynak az elmúlt 16 évben végrehajtott intézkedésekért és támogatásokért.
Pásztor szerint azonban ha a VMSZ nem önállóan határozta volna meg céljait, és ezekhez nem sikerült volna megszereznie a vajdasági magyar közösség több tízezer tagjának támogatását, akkor kívülről sem lett volna mit támogatni.
A VMSZ elnöke szerint pártja egyes választásokon 60–70 ezer vajdasági magyar szavazatát szerezte meg. Azt is közölte, egyelőre nem lehet tudni, hogy a következő szerbiai parlamenti választáson a VMSZ listája lesz-e az egyetlen magyar lista.
Pásztor hangsúlyozta: a VMSZ mindig önállóan határozta meg politikai céljait.
Pásztor Bálint és Aleksandar Vučić (Fotó: Instagram)
