Rendkívül kedvezőtlen a hidrológiai helyzet Szerbiában: a Duna, a Száva, a Tisza és a Nagy-Morava vízállása az év ezen időszakában megszokotthoz képest az alacsony tartományban van. Egyes kisebb folyók vízhozama már megközelítette a biológiai minimumot.
A Duna vízállása Bezdánnál mínusz 103 centimétert ért el, és a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) előrejelzése szerint a hét végéig tovább csökkenhet.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Dejan Vladiković, az RHMZ hidrológusa a Belgrádi Rádiónak elmondta: a kialakult helyzet legfontosabb oka az egész tavaszi időszakot jellemző jelentős csapadékhiány, valamint az, hogy már februárban is rendkívül csekélyek voltak a hóban tárolt vízkészletek.
Vladiković szerint a jelenlegi alacsony, illetve rendkívül alacsony vízállások komoly problémát jelentenek, ezért a hatóságok korábban kiadott figyelmeztetései továbbra is érvényben vannak.
Nemcsak a nagy folyókon kritikus a helyzet. A kisebb vízfolyások közül a Kolubara és mellékfolyói, a Jadar, a Toplica, a Vlasina, valamint a Nyugati- és a Nagy-Morava mellékfolyói, továbbá a Fekete- és a Fehér-Timok vízhozama is megközelítette a minimális havi középértékeket, vagyis az úgynevezett biológiai minimumot.
Vladiković szerint ez már rendkívül jelentős hidrológiai zavart jelent: ezek a folyók az abszolút minimumhoz közelítenek, gyakorlatilag olyan állapotba kerültek, amikor már további intézkedésekre van szükség.
A rendkívül kevés víz az élővilágra is közvetlen veszélyt jelent. A vízmennyiség csökkenésével ugyanis csökken a vízben található oxigén mennyisége is, ami közvetlenül veszélyezteti a halállományt, valamint a folyók teljes növény- és állatvilágát.
A szeptemberi előrejelzés sem ad sok okot a derűlátásra, ugyanis várhatóan továbbra is csapadékhiány jellemzi majd az időjárást.
„Ami a hazai, őshonos vízfolyásainkat illeti, arra számítok, hogy valamikor szeptember 15. és 20. között lassan emelkedni kezd a vízhozamuk, de semmi látványos változásra nem kell számítani. Ami pedig a Dunát illeti, a modellek és az előrejelzések alapján szeptember vége, október eleje előtt semmilyen esélyt nem látunk arra, hogy a helyzet számottevően javuljon” – pontosított Vladiković.
Október eleje előtt nincs remény a javulásra (Fotó: 021.rs)
