Az európai folyók alacsony vízállása drasztikusan csökkenti a vízerőművek termelését, míg az aszály szintén kihatással van az ellátásra, és a villamos energia tőzsdei árainak emelkedését idézte elő a régióban. Miloš Mladenović, a Szerb Villamosenergia-tőzsde (SEPEKS) igazgatója a Szerbiai Rádió és Televíziónak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a helyzet javul az árampiacon, de így is nehéz tél vár ránk.
Mladenović kifejtette, hogy a vízrajzi feltételek és az atomerőművek termelése szempontjából javul a helyzet, ám a továbbra is meleg időjárás és a magas fogyasztás miatt az árak továbbra is magas szinten maradnak. Összehasonlítva a 2022-es júliusi és augusztusi adatokat az ideiekkel, rámutatott, hogy a trend megváltozott: tavaly júliusban Szerbiában valamivel 100 euró felett volt a megawattóránkénti ár, míg augusztusban még alacsonyabb, mintegy 80 euró. Ezzel szemben idén júliusban a SEPEKS-en az átlagos bázisár 110 euró körül alakult, Magyarországon pedig a 120 eurót is meghaladta, augusztusban pedig jelentős áremelkedés következett be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A esti áram drágább, mint a nappali
A helyzet változását a napelemes erőművek nagyobb aránya okozza, ami miatt napközben lényegesen alacsonyabbak az árak. A nappali órákban nyomott árak jellemzőek, míg az esti csúcsidőszakban – különösen az augusztusi válság idején – a három legkritikusabb órában az árak a 400–500 euró feletti szintet is elérték megavattonként.
Szerbia a 2008-as piacliberalizáció óta a nyugat- és közép-európai piac része, így az ottani fennakadások közvetlenül begyűrűznek a régióba. Augusztusban az aszály nemcsak a Balkánt, hanem Franciaországot is sújtotta, ahol bizonyos pillanatokban mintegy 6500 megavattnyi nukleáris kapacitás esett ki. Szerbiában a Vaskapu (Đerdap) vízerőműnél a vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkent a 2500 köbméteres biológiai minimumhoz képest. Ezen felül a paksi és a romániai Cernavodă atomerőmű kapacitáskiesései is éreztették hatásukat. A régióban a bolgár kozloduji erőmű maradt működésben, így a hiányt főként Bulgáriából, Görögországból, valamint a hazai szénerőművekből pótolták.
A szakember szerint az árampiac nem került kritikus állapotba, mert állt rendelkezésre elegendő importkapacitás. Szeptemberre 135 és 150 euró közötti megavattonkénti árakat jósolnak a határidős piacon, mivel a vízszintek lassan emelkednek, és az atomerőművek is visszatérnek a termelésbe.
Egy lépésre a hideg téltől
A téli kilátások nagyban függenek az őszi csapadékmennyiségtől és a víztározók feltöltődésétől. Mladenović szerint biztosan nehéz tél várható, de bíznak a tározók felépülésében és a szélerőművek esti termelésében.
Szerbia műszaki szempontból már felkészült az EU egységes piacához való csatlakozásra. A magyar és szlovén partnerekkel létrehozott regionális áramtőzsde után már csak az európai jogi és szabályozási keretek szerbiai jogrendbe való átültetése van hátra. Mladenović elmondta, hogy az Európai Bizottság júniusi jóváhagyásának elmaradása miatt – amennyiben az év végéig sikerül a jogharmonizáció – a piacok teljes összekapcsolódása 2029 első negyedévében fejeződhet be.
