A 2026/2027-es télre vonatkozó első hosszú távú előrejelzések szerint Európa nagy részén az átlagosnál melegebb szezon várható, míg a Balkánon több csapadék lehet, de ez nem feltétlenül jelent több havat is, írja a Nova.

Az egyik fő tényező egy rendkívül erős El Niño lehet, amely a jelenlegi előrejelzések szerint akár az úgynevezett szuper El Niño kategóriát is elérheti.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

A Severe Weather Europe szerint a legújabb szezonális modellek azt mutatják, hogy Európa szempontjából különösen fontos a domináns nyugati és délnyugati légáramlás lehetősége, amely az Atlanti-óceán felől viszonylag enyhe és nedves levegőt hozhat.

Mit mutatnak az első előrejelzések a Balkánra?

Az ECMWF jelenlegi, decembertől februárig terjedő szezonális előrejelzése szerint Európa nagy részén a hőmérséklet várhatóan a sokéves átlag fölött alakul. Ez a forgatókönyv Délkelet-Európa, vagyis a Balkán jelentős részére is vonatkozik.

Ezzel egyidejűleg Európa nagy részén az átlagosnál több csapadékot jeleznek előre, és a kontinens délkeleti részei azon térségek közé tartoznak, ahol egy nedvesebb tél valószínűsíthető.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy több hó is lesz. Ahhoz, hogy a csapadék hó formájában hulljon, kellően hideg levegőre van szükség, és éppen ebből lehet kevesebb a tél nagyobb részében a jelenlegi előrejelzések szerint.

Kevesebb hó a Balkánon?

Az első havazási előrejelzések nem különösebben kedvezőek Európa ezen részének síeléskedvelői számára.

A Severe Weather Europe szerint a domináns, enyhe atlanti légáramlás hóhiányt okozhat az európai síkságokon és a közepes magasságú területeken, így a balkáni síközpontokban, a Pireneusokban, az Appenninekben és a Skót-felföldön is.

A legjobban az Alpok legmagasabb részei járhatnak, különösen az 1800–2000 méter feletti területek, ahol a bőséges nedvesség és a megfelelően alacsony hőmérséklet akár a szokásosnál több havat is eredményezhet.

A Balkán számára tehát a jelenlegi forgatókönyv viszonylag enyhe és nedves telet vetít előre, de a természetes hótakaró hiányával az alacsonyabb és közepes tengerszint feletti magasságokon.

A poláris örvény megváltoztathatja a helyzetet

Van azonban egy másik tényező is, amely felboríthatja ezt a forgatókönyvet: a poláris örvény.

A poláris örvény a hideg levegő hatalmas légköri áramlása a sarkvidéki területek körül. Amikor erős és stabil, a leghidegebb levegő nagyrészt az északi területeken marad. Amikor azonban legyengül vagy megzavarodik, megnő annak az esélye, hogy a hideg levegő sokkal délebbre is betörjön.

A legújabb szezonális előrejelzések szerint december végén és január folyamán a sztratoszférikus poláris örvény gyengülésére utaló jelek mutatkoznak.

Hasonló jelzés látható a brit UKMO modell előrejelzésében is.

Ez még nem jelenti azt, hogy biztosan hirtelen sztratoszférikus felmelegedés következik be, és azt sem, hogy nagy hideghullám érkezik. Ha azonban a poláris örvény komolyabb zavart szenvedne, és ennek hatása a légkör alacsonyabb rétegeibe is lejutna, megnőne annak az esélye, hogy rendkívül hideg levegő törjön be Európa egyes részei felé.

A történelmi adatok azt mutatják, hogy a poláris örvény jelentősebb zavarai után gyakrabban fordulnak elő hidegebb időszakok Észak- és Közép-Európában, de az, hogy a hideg levegő valójában hová jut el, a magas- és alacsony nyomású rendszerek elhelyezkedésétől függ.

Január érdekes lehet

A jelenlegi előrejelzések arra utalnak, hogy az erős El Niño hatása a tél előrehaladtával tovább erősödhet.

Európa esetében azonban az előrejelzés jóval bizonytalanabb, mint Észak-Amerikában. A modellek jelenleg azt mutatják, hogy decembertől január felé haladva továbbra is domináns maradhat az Atlanti-óceán felől érkező nyugati légáramlás.

Az ilyen légköri helyzet általában nem kedvez a tartós, erős hideg időszakok kialakulásának Európában.

Európa időjárás-előrejelzése azonban nagymértékben függ az észak-atlanti térség és a poláris örvény viselkedésétől. Ezért az átlagosnál melegebb szezonra vonatkozó előrejelzés sem zárja ki a rövidebb, nagyon hideg időszakokat, a fagyot és a havazást.

Fotó: Pixabay