Gazdák: A terméshozam a felére csökkent, az árak minimálisak, ha késnek a támogatások, tüntetések jönnek

A napraforgó és a kukorica terméshozama a felére csökkent, a felvásárlási árak minimálisak, a termelési veszteség pedig óriási. Így ha a őszi vetés előtt nem fizetik ki a támogatások második részét, elkerülhetetlenek a tüntetések – állítják a mezőgazdasági termelők.

Dragan Kleut óécskai (Stajićevo) gazda a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy a napraforgó hozama átlagosan 40 százalékkal alacsonyabb, a felvásárlási árat pedig kilónként 40 dinárról mindössze 50 dinárra emelték, miközben a környező országokban ez 65-70 dinár között mozog.

„A mezőgazdaság helyzete kétségbeejtő. A napraforgóért 50 dináros előleget kínálnak kilónként, a búzáért valamivel több mint 20-at, a kukoricáért pedig 19 dinárt. Mit lehet venni kilónként 19 dinárért?” – tette fel a kérdést Kleut.

Kiemelte, hogy a problémát az is tetézi, hogy a napraforgó termesztése drágább a többi növényénél.

Elmondása szerint a jó napraforgótermés hektáronként négy tonna körül van, Nagybecskerek környékén viszont most hektáronként 500 kilogramm és 1,4 tonna között alakul. Kleut hozzátette, hogy a kukoricatermés is a felére csökkent.

„Ha ez a katasztrófális helyzet csak egy évig tartana, még vigasztalhatnánk magunkat azzal, hogy valahogy túléljük, de ez már évek óta húzódik. A kormány ígéretet tett a piac szabályozására, de nyilvánvaló, hogy a felvásárlók megállapodnak a felvásárlási árakról, és monopolhelyzetben vannak, mert mindannyian ugyanazt az árat kínálják” – mondta Kleut.

Hozzátette, vannak olyan gazdák, akik már nem bírják tovább a termelési veszteségeket, és a földjük eladását tervezik.

„Akiknek a mezőgazdaságban maradáson kívül nincs más megoldásuk, azok arra számítanak, hogy legalább megkapják a támogatás második részét – bár az is semmi a közelgő őszi vetés költségeihez képest. De ha a minisztérium ezt nem teszi meg, utcára vonulunk” – jelentette ki Kleut.

Rámutatott, hogy a több éve tartó rossz agrárpolitika miatt több tízezerrel csökkent a gazdaságok száma, amihez nagymértékben hozzájárultak Dragan Glamočić jelenlegi mezőgazdasági miniszter intézkedései is, aki eltörölte a helyi lakosok állami földek bérlésére vonatkozó elővásárlási jogát a „befektetők” javára.

„Emiatt a hatalomhoz közel álló egyének több száz hektár állami földet bérelnek ki, így a kistermelők, akik a saját településükön nem tudtak állami földhöz jutni, tönkremennek, és csak a nagy befektetők maradnak fenn” – mondta Kleut.

A Szerb Haladó Párthoz nem közel álló gazdák állítása szerint az új gépek államilag támogatott vásárlására kiírt pályázatokon sem tudnak nyerni.

Miroslav Matković Szabadka környéki gazdálkodó elmondta, hogy a kukoricatermés Vajdaság ezen részén hektáronként négy tonna körül alakul (a jó termés 10–12 tonna vagy annál is több lenne), és még a mindössze 19 dináros kilónkénti áron is kicsi iránta az érdeklődés.

„Ki sem merem számolni, mekkora mínuszom lesz a szántóföldi növénytermesztésben” – mondta Matković.

Hangsúlyozta, nem igaz, hogy a cirok terméshozama szárazság idején elérheti a nyolc tonnát, ahogy azt a mezőgazdasági miniszter állította, amikor a kukorica alternatívájaként ajánlotta az aszályos évekre.

„A cirok kísérleti földjein ebben a szárazságban idén legfeljebb két tonna a hektáronkénti hozam. Amikor megkérdeztem a vetőmag-kereskedőket, hogy a cirok képes-e kicsírázni eső nélkül, a porban, azt mondták, annak is kell az eső. Ha a ciroknak – amely amúgy sem tudja helyettesíteni a kukoricát – esőre van szüksége, miért vetnénk? Hiszen ha van eső, kukoricát is vethetünk” – fogalmazott Matković.

Jovica Jakšić, aki az idén azon kevés gazdák közé tartozik, akiknek a napraforgó-hozama három tonna körül alakul hektáronként, elmondta, hogy a jobb termés ellenére sem tudja majd fedezni a termelési költségeket, figyelembe véve a napraforgó jelenlegi tőzsdei árát, amely 56 dinár körül van, míg a környező országokban 80 dinár kilónként.

Elmondta, hogy a kukorica aratása megkezdődött, és az első hozamok hektáronként két-három tonnát tesznek ki. Ennél is nagyobb probléma, hogy a szántóföldi növények ilyen alacsony hozama mellett is bagatell árakon mozognak a felvásárlási árak.

Nedeljko Savić, a Stig Földműves Egyesület elnöke, aki 60 hektáron termeszt napraforgót legfeljebb 2,8 tonnás hektáronkénti hozammal, kiszámolta, hogy a jelenlegi előlegárakat figyelembe véve hárommillió dináros mínuszban lesz.

Elmondása szerint még nem kezdődött el a kukorica tömeges aratása, de az első hozamok hektáronként négy-öt tonnát mutatnak, ami a fele annak a termésnek, amely már némi nyereséget hozna.

Fotó: SZMSZ