Szerbia polgárai október 25-én előrehozott parlamenti választásokon vesznek részt. Ezzel kezdetét vette a választási kampány törvényes határideje is, amely legalább 45 napig tart majd.
A politikai küzdelem már hónapok óta folyik. Az egyik oldalon a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette hatalom áll, amelynek listáját Aleksandar Vučić vezeti, míg a fő politikai kihívóként az egyetemista mozgalom jelenik meg. Utóbbi választási indulása annak a csaknem kétéves utcai küzdelemnek az eredménye, amely a felelősök felelősségre vonásáért folyt az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének leomlása és 16 ember halála miatt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Szerbia kormánya Đuro Macut miniszterelnökkel az élén a szeptember 7-i rendkívüli ülésén javasolta a köztársasági elnöknek a parlament feloszlatását és a választások kiírását.
Az egyik kulcskérdés, amelyet a választások felvetnek: kinek lesz többsége az új kormány megalakításához, és ki lesz az új miniszterelnök? Aleksandar Vučić éppen ezen a téren jelentett be nagy változást. Kijelentette, hogy komolyan készül arra, hogy – amennyiben elnyeri a polgárok támogatását – átvegye a miniszterelnöki tisztséget. Egyik első ígéreteként Szerbia történetének legkisebb kormányának megalakítását nevezte meg, amely a miniszterelnökből és 12 miniszterből állna.
Vučić egyúttal azt is mondta, hogy ez lenne az utolsó mandátuma, bár a politikából való „távozását” korábbi ciklusokban is bejelentette már.
Azt még nem tudni, ki lesz a fő ellenfele erre a tisztségre, illetve ki lesz a miniszterelnök-jelölt az egyetemisták listájáról, amelyet jelenleg Szerbia legerősebb ellenzéki tényezőjeként tartanak számon – írja a 021.rs.
Az egyetemista lista
Ez a lista a jelenlegi bejelentések szerint nem egy klasszikus pártlista lesz. Professzorok, szakértők, aktivisták és közismert személyiségek szerepelnek majd rajta, míg maguk a hallgatók nem feltétlenül lesznek jelöltek. A 250 jelöltet tartalmazó lista összeállt, de a neveket a választások kiírása utáni időpontra ígérték.
Most, hogy kiírták a választásokat, a közvélemény is várja a jelöltek neveinek megismerését. Marija Božović, az Újvidéki Orvostudományi Kar hallgatója az N1-nek azt mondta, hogy a neveket néhány napon belül közzéteszik.
A hallgatók aktívan készülnek: a lista összeállítása mellett a szavazatszámláló biztosok képzésén és a kopogtató kampányon dolgoznak. A helyhatósági választásokon szerzett tapasztalataikat arra használták fel, hogy azonosítsák, miben van szükség további javításra.
Az ellenzéki pártok egy része úgy döntött, nem indul saját jelöltekkel, hanem a hallgatói mozgalmat támogatja.
Közéjük tartozik a Demokrata Párt (DS), a Zöld-Baloldal (ZLF), a Kreni-Promeni (Mozdulj-Változtass), a Dveri, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV), valamint a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG). A hallgatói listát az akadémiai közösség is támogatja. A Lázadó Egyetem, az Akadémiai Plénum, a Novi Pazar-i Szabad Állami Egyetem, az Akadémiai Szolidaritási és Elkötelezettségi Hálózat, valamint a Művészeti Egyetem Fóruma arra szólította fel a demokratikus ellenzéki pártokat és mozgalmakat, hogy ne állítsanak saját listát, hanem támogassák a hallgatókat.
A tudományos közösség úgy értékeli, hogy az egyenlőtlen választási feltételek mellett a hatalomváltást akaró pártok egymás közötti versengése gyengítheti ezt a célt.
Mely pártok indulnak koalícióban az SNS-szel?
A Szerb Haladó Párt az „Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia” nevű listával indul a választásokon, amelynek listavezetője Aleksandar Vučić, aki egyben az SNS leendő miniszterelnök-jelöltje is. Az SNS Főbizottsága már elfogadta a jelöltek listáját, míg az összes koalíció partnere végleges bemutatása a következő napokban várható.
Egyelőre megerősítették, hogy a listán szerepel majd a Szerb Radikális Párt és a Munkáspárt. A haladók mellett ott kellene lennie Aleksandar Vulin Szocialisták Mozgalmának, Nenad Popović Szerb Néppártjának és Milica Đurđević Stamenkovski Zavetnici (Fogadalomtevők) pártjának is, míg néhány eddigi partner – köztük a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) – végleges döntésére még várni kell.
„Az október 25-i választásokon Szerbiát védjük meg mindazoktól, akik meg akarják állítani. Belülről és kívülről egyaránt. A demokráciát védjük! A nép hozza meg a döntést arról, hogy társadalomként a blokádok útján folytatjuk-e, vagy a további gyors fejlődés útján. A nép dönt arról, hogy külföldiek, az utcai plénumok válasszák-e meg a kormányát, vagy ő maga a szavazataival, választva a két koncepció között: a további erőteljes haladás koncepciója és a múltba való visszatérés, a munkavállalók elbocsátása, a bérek csökkentése és a dinár gyengülése között” – közölték az újvidéki haladók.
Mi a helyzet a szocialistákkal?
Különleges a helyzet a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS). A legutóbbi választásoktól eltérően az SPS úgy döntött, hogy külön koalícióban indul az Egységes Szerbiával (JS), a Szerbiai Szociáldemokrata Párttal (SDPS) és a Szerbiai Zöldekkel.
Ez azt jelenti, hogy az SNS és az SPS – bár évekig partnerek voltak a hatalomban – ezúttal külön választási listával áll a választók elé. Emellett a szocialistáknál párton belüli szakadás is bekövetkezett: az Ivica Dačić elnököt támogató ágra, valamint azokra, akik a kizárt tagot és korábbi kiemelkedő tisztségviselőt, Branko Ružićot támogatják. Éppen Ružić volt az elmúlt hónapokban az egyetlen olyan hatalmon lévő politikus, aki nyíltan bírálta a hatalmat a hallgatókhoz és a polgárokhoz való hozzáállása miatt a tetőszerkezet leomlása után.
Ružić amellett szállt síkra, hogy az SPS szakadjon el a Szerb Haladó Párt befolyásától, attól tartva, hogy a párt beleolvad a kormánypárti szervezetbe. Ezzel szemben az SPS keménymagja megmaradt amellett a döntés mellett, hogy folytatja az együttműködést a haladókkal, így bejelentették, hogy a választások után is együttműködnek velük.
A „hagyományos” ellenzék
Az ellenzék egy része úgy döntött, hogy saját nevén indul a választásokon.
A Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Szerbia Központ Párt (SRCE) és Goran Ješić Szolidaritás Polgári Mozgalma megerősítette közös indulását az „Európai Szerbia – Marinika Tepić – Zdravko Ponoš” elnevezésű listán.
Külön indul a Nép Szerbiája nevű szövetség, amelyet Miroslav Aleksić Szerbiai Népi Mozgalma (NPS), Miloš Parandilović Szerbia Új Arca (NLS) nvű pártja és Aleksandar Jovanović Ćuta Környezetvédelmi Felkelése alkot.
Az ellenzéki spektrum jobb oldalán az Új DSS és a Monarchisták közösen lépnek fel Hiteles Jobboldal néven.
Ki erősítette meg még az indulást?
Branimir Nestorović Mi – a nép ereje nevű listája a Néppárttal együtt szerepel a jelenlegi bejelentések szerint.
Indulást jelentett be Bogoljub Karić Szerbiai Erők Mozgalma, Petar Đurić Apu, ez érted van nevű mozgalma, a Hadi Veteránok Szövetsége és a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ). A választásokon a kisebbségi listák is képviseltetve lesznek. A Vajdasági Magyarok Szövetsége megerősítette, hogy önállóan indul, és arra számít, hogy ő lesz az egyetlen magyar lista.
A bosnyák pártokat illetően a Szandzsáki Demokraták Akciópártja, a Szandzsáki Demokrata Párt és az Igazság és Megbékélés Pártja még egyeztet az indulás módjáról, így nem tudni, hogy egy közös vagy több különálló listájuk lesz-e.
Hasonló a helyzet az albán pártokkal, a Demokratikus Akció Párttal és a Változások Alternatívájával is, amelyek még nem döntötték el véglegesen, hogy együtt vagy külön indulnak-e.
A lehetséges kisebbségi listák között szerepel a Roma Párt is, amelynek képviselői megbeszélést tartottak más roma szervezetekkel az esetleges közös fellépésről. A tárgyalások még nem fejeződtek be.
Bejelentették a Testvéri Szövetség 381 – Együtt az Államunkért koalíció indulását is, amelyet a Bosnyák Polgári Párt, a Montenegróiak Pártja, a Vlach Néppárt és a Magyar Polgári Szövetség alkot.
Ez azonban még nem a végleges lista. A választásokon további kisebb listák is megjelenhetnek, a végleges szám pedig csak a választási listák benyújtásának és kihirdetésének határideje lejárta után derül ki, ami október 4-e lenne.
Kérdéses az is, hogy mindezek a bejelentett csoportosulások képesek lesznek-e összegyűjteni a választási lista megerősítéséhez szükséges számú aláírást.
A szavazatok szétforgácsolódásának veszélye
A „hagyományos” ellenzék több választási oszlopra való oszlása felvetette a kérdést, hány lista maradhat a parlamenti küszöb alatt. Az eddigi közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy az ellenzéki listák egy része a küszöb körül mozog, így egymás közötti megosztottságuk befolyásolhatja a mandátumok végleges számát.
A szavazatok szétforgácsolódásának veszélyére figyelmeztet Bojan Pajtić, a Jogtudományi Kar professzora és a tartományi kormány volt elnöke is, aki úgy véli, hogy a külön indulást bejelentő három ellenzéki csoportosulás egyike sem tudja majd átlépni a küszöböt. Értékelése szerint nagyszámú olyan választópolgár vesz majd részt a választásokon, aki jelenleg nem nyilatkozik a felmérésekben, ami véleménye szerint tovább emelné a parlamentbe jutási küszöböt.
„Senki sem éri el a cenzust, mert sokkal többen mennek el szavazni, mint amit a kutatások mutatnak nekünk, és mert sajnos politikai háborús hangulat alakul ki” – mondta Pajtić.
Úgy véli, ahogy a választások közelednek, „népszavazási hangulat” alakulhat ki, vagyis az ellenzéki szavazók egy része a legerősebb ellenzéki opció – az egyetemista lista – mellett dönthet.
„Nálunk mindig többé-kevésbé csalással megtartott választások voltak. Ez mindig jelen volt, most pedig biztosan par excellence szervezett csalásunk lesz. Vučić biztosan a választások teljes elcsalására hajt, de amit nem tud, az az, hogyan reagál majd a nép. Vagyis tudja, hogy azon a választási estén hatalmas válság tör ki” – nyilatkozta az N1-nek Dragomir Anđelković politikai elemző.
Bojana Selaković, az Európai Unióról szóló Nemzeti Konvent koordinátora figyelmeztet, hogy az ellenzéki blokk nem engedheti meg magának a szavazatok szétforgácsolódását és a belső megosztottságot, mert a töredezettség a Szerb Haladó Pártot segítheti.
Nikola Burazer, a Korunk Politikája Központ igazgatója szerint is a szavazatszóródás megakadályozása az egyik kulcstényező a hallgatók és az ellenzék eredménye szempontjából. Így a több oszlop kérdése nemcsak arra korlátozódik, hogy az egyes listák mennyi szavazatot szereznek, hanem arra is, hány szavazat marad képviselet nélkül a parlamentben, ha valamelyikük a küszöb alatt marad. Ezért az ellenzék számára az egyik fő kockázat éppen annak a lehetősége lesz, hogy a belső megosztottság miatt a szavazatok egy része mandátum nélkül marad – ami végső soron a hatalom javára változtathatja meg az erőviszonyokat.
A Szerb Haladó Párt egyik nagygyűlése (Fotó: 021.rs)
