Az előrehozott parlamenti választásokat kiírták, azokat azonban nem kötötték össze az elnökválasztással, noha utóbbit a következő hat hónapban mindenképpen ki kell írni.
Vučić korábban bejelentette, hogy lemond Szerbia elnöki tisztségéről, azt azonban nem pontosította egyértelműen, hogy erre mikor kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy az elnökválasztást akár korábban is megtarthatják, amennyiben a távozó államfő valóban teljesíti ígéretét.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szerbiai polgároknak így viszonylag rövid időn belül kétszer kell majd az urnákhoz járulniuk, a választások külön megtartása pedig növeli azokat a költségeket, amelyeket végső soron a szerbiai polgárok fizetnek meg.
A Nedeljnik elemzőket kérdezett arról, miért nem írták ki az előrehozott parlamenti választásokkal egy időben az elnökválasztást is.
Dragomir Anđelković politikai elemző szerint Vučić abból indult ki, hogy ha az elnök- és a parlamenti választást egyszerre tartanák, az még nagyobb mértékben mozgósítaná az ellene szavazó polgárokat.
Sokan úgy tekintenek az államfőre, mint a politikai rendszer központi szereplőjére. Anđelković szerint ez alkotmányjogilag nem így van, ez a kép azonban mélyen rögzült a társadalomban, részben azért, mert Szerbiában az elnökök gyakran túllépték saját hatáskörüket.
Az elemző szerint Vučić „nem akar mindent egyszerre kockára tenni”.
Meg akarja tartani az elnöki pozíciót tartalékként: vagy az utolsó pillanatig hivatalban marad és nem mond le, vagy lemond, és az utolsó pillanatban a parlament elnöke veszi át ideiglenesen az államfői feladatokat. Anđelković szerint Vučić ezt a pozíciót az úgynevezett választások utáni küzdelemre tartogatja, mert tart a tüntetésektől.
Az elemző szerint emellett a „történelmi emlékezetnek és talán az ebből fakadó hiúságnak” is szerepe lehet a döntésben.
Vučić emlékszik arra, hogy Slobodan Milošević hibát követett el, amikor előrehozott elnökválasztást írt ki, és ugyanezt a hibát Boris Tadić is elkövette. Anđelković szerint mindkettejük esetében ez vezetett politikai bukásukhoz.
‘Ha mindezt figyelembe vesszük, szerintem szó sem lehet arról, hogy most elnökválasztást is tartsanak’ – fogalmazott.
Milivojević: Vučić jelöltje nem tud nyerni a második fordulóban
Cvijetin Milivojević politikai elemző szerint Vučić államfőjelöltje nem tudná megnyerni az elnökválasztás második fordulóját, az első fordulós győzelemre pedig gyakorlatilag szinte semmi esélye nincs.
Milivojević szerint Vučić ebben a helyzetben is arra készül, hogy megsértse az alkotmányt és a törvényeket.
Az elemző kifogásolta, hogy a parlamenti választáson induló kormányoldali lista az „Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia” nevet viseli majd, vagyis Aleksandar Vučić neve dominálja saját koalíciójának választási listáját.
Milivojević szerint mindez nincs összhangban az alkotmánnyal és a törvényekkel, különösen a korrupció megelőzéséről szóló jogszabállyal.
„A köztársasági elnök nem tölthet be más közfunkciót”
Milivojević arra is emlékeztetett, hogy a Szerb Haladó Párt legutóbbi főbizottsági ülésén hivatalosan is Aleksandar Vučićot jelölte miniszterelnöknek.
“A köztársasági elnök az alkotmányunk értelmében nem tölthet be más közfunkciót” – hangsúlyozta.
Az elemző szerint az elmúlt tizennégy évben folyamatosan azt lehetett látni, hogy a köztársasági elnök figyelmen kívül hagyja az alkotmányt és a törvényeket, különösen azóta, hogy Vučić 2017-ben először lett Szerbia államfője.
Milivojević szerint a választókban azt a látszatot keltik, mintha Vučić minden egyes választáson személyesen jelölt lenne: az önkormányzati képviselő-testületektől kezdve a városi és tartományi választásokon át egészen a parlamenti választásokig.
Ennek oka szerinte az, hogy a különböző szinteken induló kormánypárti listák – még a helyi közösségek tanácsainak választásán is – Vučić nevét viselik.
Miért nem teljesítette Vučić a lemondásra tett ígéretét?
Milivojević szerint most van egy új körülmény is: az államfőnek ezúttal olyan választási ellenfele lehet, aki vélhetően nem hagyja szó nélkül az alkotmány megsértésére irányuló próbálkozásokat.
Az elemző felidézte, hogy Vučić június 27-én, pártja belgrádi, Vidovdan előtti rendezvényén azt mondta, hogy – saját szavait idézve – „néhány héten belül visszavonul a köztársasági elnöki tisztségből és benyújtja lemondását”.
Milivojević azt kérdezte: ha ezt megígérte, miért nem tette meg, miközben azóta már több hónap eltelt?
Az elemző szerint ennek egyik oka az lehet, hogy Vučić attól tart: lemondása után már nem illetné meg mindaz a védelem, amely az államfői tisztséghez és mentelmi jogához kapcsolódik.
Milivojević további lehetséges okokat is felsorolt. Vučić például szeptember második felében még köztársasági elnökként akar részt venni az ENSZ Közgyűlésén.
Az elemző szerint pedig Vučić számára az lenne a legkedvezőbb, ha egészen az EXPO-ig államfőként maradhatna hivatalban.
