Több nehéz és bizonytalan év után a pancsovai és dél-bánáti méhészek végre egy elfogadható szezont zárhatnak. A tavaszi esők és a sikeres első méhlegelők visszaadták az optimizmusukat, ám most a Delibláti-homokpusztán pusztító katasztrofális tűz, valamint a mezőgazdaságban egyre nagyobb mennyiségben használt vegyszerek árnyékolják be a jövőt.
A száraz és gyenge szezonok sorozata után a 2026-os év megkönnyebbülést hozott a pancsovai térség méhészeinek. A tavaszi kedvező időjárás, mindenekelőtt a megfelelő mennyiségű csapadék, kedvezett a mézelő növények virágzásának, így jól indult a szezon.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ez az év kielégítő volt, egy normális évnek mondanám. Az első két méhlegelő, a gyümölcsösök és a repce, meglehetősen jól teljesített” – mondta Vojkan Milutinović pancsovai méhész a Vajdasági RTV-nek. Mint hozzátette, a szezon eleji jó termés visszaadta a reményt és az optimizmust a méhészeknek, akik az elmúlt években jelentős veszteségekkel szembesültek.
A tűz elpusztította a méhlegelőt, drasztikusan visszaesett a hozam
Az optimizmus azonban nem tartott sokáig. A Delibláti-homokpusztán nemrég pusztító katasztrofális tűz az erdő hatalmas részét és értékes méhlegelőket semmisített meg, ami komoly veszélyt jelent a következő évek méhészete számára. A hirtelen bekövetkezett természeti csapás mellett a méhészek olyan hosszú távú problémákkal is küzdenek, amelyek csendben, de folyamatosan veszélyeztetik a megélhetésüket.
Milutinović szerint a mezőgazdaságban egyre nagyobb mennyiségben használt növényvédő szerek és egyéb mérgező anyagok a méhállomány és a növényzet csökkenésének egyik fő okát jelentik.
„Régen kaptáranként akár 100 kilogrammnál is nagyobb hozamunk volt, ma pedig már az is sikernek számít, ha 20–30 kilogrammot tudunk kinyerni” – mondta, összehasonlítva a jelenlegi helyzetet a korábbi évekkel.
További problémát jelent az őshonos, helyi méhfajták eltűnése is, ezért a méhészek kénytelenek külföldről anyaméheket, illetve méhanyákat behozni, hogy fenntartsák méhcsaládjaikat.
A parlagfűben bíznak
Jelenleg a dél-bánáti méhészek számára a legnagyobb kihívást a kifejezett szárazság jelenti. Mivel más mézelő növényből kevés van, egyetlen reményük a parlagfű.
Bár ez a gyomnövény az emberek számára erős allergénként ismert, a méheknek ebben az időszakban fontos táplálékforrást jelent a térségben.
A parlagfű virágzása nélkülözhetetlen lendületet ad a méhcsaládok fejlődésének, és segíti őket a közelgő télre való felkészülésben. A méhészek abban bíznak, hogy a parlagfű enyhíti majd a szárazság következményeit, ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, hogyan tudnak hosszú távon megbirkózni az egyre súlyosabb környezeti veszélyekkel, amelyek a méhészet fennmaradását fenyegetik Vajdaságnak ezen a részén.
Fotó: Magnific
