Az öngyilkosságok aránya több mint kétszerese a szerbiai átlagnak az észak-bácskai körzetben. Tavaly a körzetben 28 ember vetett véget az életének, közülük 19 férfi és kilenc nő volt. A legtöbb érintett 65 évnél idősebb volt, ugyanakkor több mint egyötödük még az 50. életévét sem töltötte be.
Az észak-bácskai körzetben százezer lakosra 17,9 öngyilkosság jut, miközben Szerbiában az öngyilkossági ráta az elmúlt években csökkent, jelenleg százezer lakosra 8,5 eset jut.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A számok komoly figyelmeztetést jelentenek, ugyanakkor minden egyes adat mögött egy ember, egy család és egy történet áll – hangsúlyozza a Közegészségügyi Intézet Egészségfejlesztési Központja, írja a Subotica.com.
A szakemberek szerint az öngyilkossági magatartás összetett jelenség, amelynek nincs egyetlen, önmagában meghatározó oka. A kockázati tényezők között szerepelhetnek egyes mentális zavarok, különösen a depresszió, valamint az alkoholfogyasztással kapcsolatos problémák. A társadalmi elszigeteltség, a magány, a gyász, a szorongás, a kilátástalanság érzése, valamint konfliktusok, katasztrófák, erőszak, bántalmazás vagy veszteség megtapasztalása ugyancsak növelheti a veszélyeztetettséget.
Különösen sérülékenyek azok a csoportok, amelyek valamilyen okból hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek – közölték az intézet szakemberei.
Az adatok szerint azoknak az embereknek a 80 százaléka, akik öngyilkosság következtében haltak meg, korábban kapcsolatban állt az alapellátás valamely orvosával, csaknem felük pedig a halálát megelőző egy hónapban is felkereste az egészségügyi ellátást.
A szakemberek szerint fontos odafigyelni a tartós reménytelenségre, szorongásra, erős nyugtalanságra, társadalmi visszahúzódásra, valamint a család és a barátok kerülésére. Figyelmeztető jel lehet a szokatlanul kockázatos viselkedés, az alkoholfogyasztás jelentős növekedése, az alvászavar és a hirtelen, szélsőséges hangulatváltozás is.
A Közegészségügyi Intézet arra biztat mindenkit, hogy fordítson időt azokra, akik nehéz élethelyzetben vannak. A szakemberek szerint az empatikus beszélgetés és a másik ember érzéseinek elfogadása csökkentheti a feszültséget, és fontos lépés lehet abban is, hogy az érintett szakmai segítséget kérjen.
„Kérdezzünk, hallgassuk meg a másikat és nyújtsunk támogatást. Együtt változtathatjuk meg a hozzáállást: a hallgatás helyett támogatásra, a megbélyegzés helyett megértésre van szükség” – hangsúlyozzák a szakemberek az öngyilkosság elleni küzdelem világnapja, szeptember 10-e alkalmából.
