Hangágyú: az ügyészség szerint láncreakciós pánik történt, nem használtak hangfegyvert

A belgrádi Főügyészség (VJT) közölte, hogy március 15-én „láncreakciós pánik” alakult ki a tüntetésen, és nem használtak hangfegyvert, írja a szerb nyelvű BBC News.

A belgrádi Főügyészség (VJT) közölte, hogy „az összegyűjtött bizonyítékok átfogó vizsgálata” alapján arra jutott, hogy 2025. március 15-én, a Slaviján tartott egyetemista tüntetés során, a Terazijétől a teljes Kralja Milana utcán át a Slavija térig „a polgárok pánikszerű, láncreakciószerű mozgása” történt.

Az ügyészség szerint ennek a mozgásnak nem az úgynevezett hangágyú vagy bármilyen hasonló eszköz használata volt az oka. Egyúttal büntetőeljárást helyezett kilátásba mindazokkal szemben, akik „szándékosan okozták vagy hozzájárultak a hangágyú használatáról szóló valótlan információk terjesztéséhez”.

Aleksandar Vučić szerb elnök szeptember 12-én, szombaton kijelentette, hogy a hangágyú ügye „közönséges hazugság”, és hogy az egyetemista tüntetés után a közösségi médiában közzétett felvételen hallható hangot „utólag manipulálták”.

Vučić azt ígérte, hogy a bizonyítékokat a következő napokban bemutatják, amikor a Mladenovac közelében épülő Vožd Karađorđe gyorsforgalmi út munkálatait tekinti meg.

Mit tartalmaz az ügyészség elemzése?

Az ügyészség közölte, hogy más állami szervekkel együttműködve megvizsgálta az úgynevezett hangágyú állítólagos használatával kapcsolatos valamennyi releváns eseményt, adatot, tényt és bizonyítékot. A vizsgálat a 2025. március 15-én Belgrádban, előzetes bejelentés nélkül megtartott tömegrendezvényre vonatkozott.

Az ügyészség honlapján közzétett részletes elemzés szerint az eset nem tartalmaz bűncselekményre utaló elemeket.

A VJT szerint az indoklás első része a 16 perces néma megemlékezés idején kialakult pánikreakció okait vizsgálja. A második rész a polgárok ügyészségen és rendőrségen tett vallomásaival, valamint orvosi dokumentációjukkal foglalkozik. A harmadik rész azt vizsgálja, milyen forrásokból terjedt el az állítólagos dezinformáció a hangágyú használatáról, a negyedik pedig azt, hogy léteznek-e bizonyítékok az eszköz állítólagos használatára.

Az összegyűjtött bizonyítékok ugyanakkor az ügyészség szerint megalapozzák annak gyanúját, hogy a nyilvánosságban „bizonyos személyek szándékosan és előre megtervezetten dezinformációt terjesztettek” az úgynevezett hangágyú vagy más hasonló eszköz állítólagos használatáról.

„Ezt követően ismeretlen személyek megváltoztatták a 15 perces néma megemlékezés idején készült eredeti hang- és videofelvételeket, majd a módosított felvételeket nyilvánosságra hozták. A felvételeken egy jellegzetes zúgás hallható, amely azt a benyomást keltheti a polgárokban, hogy valóban használtak ilyen hangot kibocsátó eszközt. Az ilyen eljárások pedig hónapokon keresztül tartó pánikhoz és a közvélemény nyugtalanságához vezettek” – állítja a VJT.

Az ügyészség közleménye szerint megállapította, hogy 2025. március 15-én sem a Kralja Milana utcában, sem a tüntetés egyetlen más helyszínén nem használtak hangágyút, vagyis LRAD típusú akusztikus eszközt, illetve semmilyen más, hasonló tulajdonságokkal rendelkező berendezést.

Ezt a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség (BIA), a védelmi minisztérium és a belügyminisztérium levelei és nyilatkozatai, valamint az eszköz gyártója, a Genasys vállalat 2025. március 20-án kiadott közleménye is alátámasztja.

„Az elemzés során többek között megállapítottuk, hogy a résztvevők láncreakciószerű mozgása először a parlament épülete előtt kezdődött, a rendezőknek az úgynevezett visszavonulási protokoll aktiválásáról hozott hirtelen döntése miatt. Ez rövid időn belül ahhoz vezetett, hogy a polgárok hirtelen visszahúzódtak a korábban említett helyszíneken az úttest közepéről” – állítja a VJT.

A Sonic Visualiser szoftver segítségével összehasonlították azokat a felvételeket, amelyeken a szokatlan „zúgás” hallható, egy ugyanezt az eseményt rögzítő, több Facebook-fiókon közzétett videóval. Utóbbin kizárólag sípok és a tömeg mozgolódásának hangja hallható, mindenféle szokatlan, például „zúgó” hang nélkül.

„A fent említett bizonyítékok, a Belgrádi Elsőfokú Ügyészségen és a rendőrségen tett polgári vallomások, az orvosi jelentések, valamint az ügy iratai között szereplő, a tüntetésen készült videofelvételek alapján megállapítottuk, hogy a polgárok által az esetet követően az egészségügyi intézményekben jelzett egészségügyi panaszok nem tulajdoníthatók az úgynevezett hangágyú vagy hasonló tulajdonságokkal rendelkező eszköz állítólagos használatának” – állapította meg az ügyészség.

Az ügyészségen 151 személy jelentkezett, közülük 113-an orvosi dokumentációt is benyújtottak sérüléseikről.

Az ügyészség szerint ugyanakkor egyetlen rendező, illetve a helyszínen a tüntetés biztosításában részt vevő rendőr sem jelentett egészségügyi panaszokat az egészségügyi intézményeknek a tüntetés után. Ez az ügyészség szerint „megalapozottan elvárható lett volna abban az esetben, ha valóban használtak volna ilyen eszközt, hiszen ezek a személyek gyakorlatilag az események középpontjában tartózkodtak, és minden bizonnyal orvosi segítséget kértek volna, ha úgy érezték volna, hogy veszélybe került az egészségük”.

Az ügyészség következtetésében megállapította, hogy a feljelentők állításai, egyes médiumok beszámolói, valamint más személyek kijelentései az úgynevezett hangágyú vagy más hasonló tulajdonságokkal rendelkező eszköz állítólagos használatáról nem felelnek meg a valóságnak.

„Mivel megállapítást nyert, hogy ilyen eszközöket nem használtak, ebből következően senki sem válhat gyanúsítottá azok használata miatt, és automatikusan hiányzik az a káros következmény is, amelyet használatuk esetleg okozhatott volna. Így egyetlen, hivatalból üldözendő bűncselekmény tényállási elemei sem valósultak meg. Az ügyészség ezért arra a következtetésre jutott, hogy nincs helye büntetőeljárás megindításának senki ellen az úgynevezett hangágyú vagy más hasonló eszköz állítólagos használata miatt” – közölte a VJT.

Az ügyészség szerint az ügy egyúttal a nemzetközi közösségben is aggodalmat keltett, amely szintén erőforrásokat fordított annak ellenőrzésére, hogy Szerbiában valóban használtak-e ilyen eszközt a tüntetésen. Ezért az ügyészség közölte, hogy minden hatáskörébe tartozó intézkedést megtesz az érintettek azonosítása, majd „mindazon személyek büntetőeljárás alá vonása érdekében, akik cselekményeikkel szándékosan okozták vagy hozzájárultak ezen valótlan információk terjesztéséhez”.

Mi történt március 15-én?

A 2025. március 15-i tüntetésen, a 16 perces néma megemlékezés alatt a szemtanúk szerint egy szokatlan hang volt hallható, aminek következtében a Belgrád központjában található Kralja Milana utcában álló tömeg két irányba szétnyílt.

Az esetet követő napon mindenki a néma megemlékezés váratlan megszakadásáról beszélt, és felmerült a kérdés, hogy használtak-e hangágyút.

Ez volt a több hónapja tartó tüntetéssorozat legnagyobb megmozdulása, amelyen a résztvevők a 2024. november 1-jén a újvidéki vasútállomáson történt előtetőomlás miatt követeltek felelősségre vonást. A tragédiában 16 ember vesztette életét, egy lány pedig súlyosan megsérült.

A hatalom képviselői először azt állították, hogy nincs hangágyújuk, később azonban bemutattak egy ilyen eszközt a nyilvánosságnak.

Következetesen elutasították az ellenzék és a diákság képviselőinek állításait, miszerint az állami szervek hangfegyvert vetettek volna be a Belgrádban összegyűlt tüntetők ellen.

„Ez egy előre megtervezett és megszervezett, állam elleni támadás volt, amelynek célja a teljes instabilitás előidézése és a rendszer erőszakos megdöntése” – állította akkor Aleksandar Vučić szerb elnök.

Az ellenzéki Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) büntetőfeljelentést tett az illetékes tisztségviselők ellen „a békés polgárokkal szemben alkalmazott illegális hangfegyver miatt” a március 15-i belgrádi tüntetésen – közölték.

Az ügyben kizárólag a Belgrádi Elsőfokú Ügyészség folytatott vizsgálatot a hangágyú ügyében, miután a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) korábban visszalépett az ügy vizsgálatától.

A belgrádi incidens éjszakája 2025. március 15-én