A Belgrádi Felső Ügyészség elemzése, amely szerint a 2025. március 15-i belgrádi egyetemista tüntetésen nem használtak hangágyút, valójában nem is elemzés, hanem egy „pecsét és aláírás nélküli papír” – jelentette ki Marko Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ (BCLJP) képviselője.
Ilić a Nova S televíziónak azt mondta, hogy a hangágyú esetleges használatáról készült elemzésben, az azt kísérő ügyészségi közleményben, valamint magában az eljárásban is következetlenségek és ellentmondások találhatók.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Furcsa, hogy azt állapították meg, hogy a mellények levétele váltotta ki a láncreakciót, majd Aleksandar Radić katonai elemzőt és újságírót azzal vádolják, hogy ő volt a hangágyúról szóló információk terjesztésének forrása, vagyis hogy tudta, valami olyasmi fog történni, amit még az egyetemisták sem terveztek” – mondta Ilić.
Hozzátette, hogy a Felső Ügyészség közleményében az is szerepel, hogy az egész helyzet „nyugtalanságot keltett a nemzetközi közvéleményben is, amely saját erőforrásait is mozgósította”. Ilić szerint ez az állítás nem felel meg a valóságnak.
„Csak az orosz FSZB dolgozott az ügyön. A mi hatóságaink például nem adtak engedélyt az ENSZ emberi jogi főbiztosának arra, hogy tényfeltáró missziót folytasson” – mondta a BCLJP képviselője.
Ilić megerősítette, hogy a bűnügyi rendőrség két munkatársa is felkereste a szervezetet, és arra kérte, tegyen vallomást a „hangágyú” ügyében. Elmondása szerint a rendőrök professzionálisan jártak el, ugyanakkor a szervezet nem adta át nekik azoknak az embereknek az elérhetőségét, akik 2025. március 15-én vagy az azt követő napokban egészségügyi panaszokkal, illetve a tüntetésen átélt tapasztalataikkal keresték meg őket.
„Az emberek telefonon hívtak bennünket, nagyon sokan voltak, ezért létrehoztunk egy online űrlapot is, amelyen keresztül fogadni és elemezni tudtuk a bejelentéseket, hogy lássuk, miről számolnak be a polgárok. Nem akartuk átadni a rendőrségnek azoknak az adatait, akik kapcsolatba léptek velünk. Az ügyészség azt kérte, hogy ők is tegyenek vallomást. Megkérdeztük az embereket, ki vállalja ezt, és akik beleegyeztek, vallomást tettek. Több mint száz emberről van szó” – mondta Ilić.
Hozzátette, hogy a polgárok viszonylag alacsony részvételi hajlandósága az ügyészséggel szembeni bizalmatlansággal is magyarázható.
Ilić azt is bejelentette, hogy ismét beszélni fognak azokkal, akik a tüntetésen történtek szemtanúiként jelentkeztek náluk. Az ügyészségtől pedig betekintést kérnek azokba a felvételekbe, amelyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem volt olyan hanghatás, amely mozgásba hozta volna a tömeget.
Szerinte az is fontos lenne, hogy az ügy hivatalos eljárási formát kapjon, mert így valamennyi érdekelt fél – köztük az érintett polgárok – gyakorolhatná az eljárásban őt megillető jogokat.
Ilić kitért Aleksandar Vučić szerb elnök kijelentéseire is. Vučić nyilvános szereplései során Ilić szerint arra utalt, hogy már azelőtt ismerte az ügyészség döntéseit, hogy azokat nyilvánosságra hozták vagy meghozták volna.
Ilić szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy Vučić már akkor ismerte az ügyészségi vizsgálat eredményét, amikor hivatalosan még nem is tudhatott volna róla.
