Az EU bővítési folyamatának reformjára vonatkozó javaslat szerint az Európai Unió új tagállamainak csatlakozásukkor le kellene mondaniuk a konszenzussal meghozott uniós döntések feletti vétójogukról. Emellett az is felmerült, hogy megvonhatnák tőlük az uniós pénzügyi támogatásokat, ha visszalépés történik a jogállamiság terén, vagy veszélyeztetik az EU érdekeit.
A javaslatról a berlini Table.Media portál számolt be, mely szerint a reform tervezete alapján az az új uniós tagállam, amely meghatározott időre lemondana vétójogáról, ezt egy olyan nyilatkozat formájában tehetné meg, amely a csatlakozási szerződés melléklete lenne.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A reform részei lennének továbbá azok a kiegészítő védelmi mechanizmusok, amelyeket az új tagállamokkal szemben alkalmaznának, ha azok súlyos visszalépést mutatnak – írja a Table.Media. E mechanizmus révén az EU meghatározott, szintén korlátozott időre megvonhatná az új tagállamtól az uniós pénzügyi támogatásokat.
A portál szerint ennek oka lehetne, ha „egyértelmű jelek vagy komoly kockázat” utalna a jogállamiság hiányosságaira, az EU közös értékeinek megsértésére, az uniós források nem megfelelő kezelésére vagy az EU pénzügyi érdekeinek veszélyeztetésére.
A reformtervezet azt is lehetővé tenné, hogy az Európai Bizottság javaslatot tegyen az új tagállam Európai Tanácsban és az Európai Unió Tanácsában való döntéshozatalának ideiglenes felfüggesztésére, vagyis konkrétan a szavazati jog megvonására – írja a Table.Media.
A reformtervezetet Marta Kos, az EU bővítésért felelős biztosa készítette. A dokumentum szerint az EU növekedése gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt is megkövetel. Kos a „Bővítés előtti szakpolitikai elemzés” című tervezetet szeptember 30-án tervezi bemutatni.
Az új, várhatóan jelentősen nagyobb EU-ban a döntéshozatal felgyorsítását szolgáló intézkedések között szerepel, hogy ahol csak lehetséges, a döntéseket konszenzus helyett minősített többséggel hozzák meg.
A tervezet szerint ennek legegyszerűbb módja az úgynevezett „áthidaló” vagy „passerelle” záradékok alkalmazása lenne, amelyek lehetővé teszik a rugalmasabb döntéshozatalt anélkül, hogy módosítani kellene az EU működéséről szóló szerződést. Ez a szerződés ugyanis a kül- és biztonságpolitika, valamint bizonyos pénzügyi kérdések esetében kötelező egyhangú döntéshozatalt ír elő.
A tervezet szerint ez megerősítené az EU képességét arra, hogy stratégiai kihívásokra reagáljon, beleértve például a szankciók bevezetését, az emberi jogokat, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát.
A Table.Media szerint az Európai Bizottság eredetileg már egy évvel ezelőtt be akarta mutatni az EU reformjára vonatkozó javaslatot, de késik vele, mivel „kényes egyensúlyt kell teremteni a jelenlegi tagállamok aggodalmai és a leendő tagállamok érzékenysége között”.
Várhatóan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kitér az Unió helyzetéről szóló, szeptember 16-i, szerdai beszédében arra a kérdésre, hogyan kell az EU-nak felkészülnie az új tagállamok csatlakozására, 13 évvel az utolsó bővítés után.
A bővítés az októberi EU-csúcstalálkozón is napirenden lesz, amikor várhatóan közzéteszik a tagjelölt országok európai integráció felé tett előrehaladásáról szóló jelentéseket is – írja a Table.Media.
Fotó: Pixabay
