A koszovói Speciális Tanácsok Hágában külön eljárást folytatnak le, amelyben az elítélt UÇK-vezetők ügyében az áldozatoknak járó jóvátételről, illetve kártérítésről döntenek – határozott az intézmény tárgyalótanácsa.
A Speciális Tanácsok tárgyalótanácsa úgy döntött, hogy az áldozatokat nem utalja a koszovói polgári bíróságokhoz, hanem maga folytatja le a jóvátételi eljárást Hashim Thaçi, Kadri Veselji, Redzsep Szeljimi és Jakup Krasniçi elsőfokú elítélését követően – írja a KoSSev.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A bíróság az ítélettel azonos napon meghozott határozatában megállapította, hogy a koszovói bíróságok ebben az ügyben nem jelentenek „hatékony és reális utat” az áldozatok jogainak érvényesítéséhez. A döntés kitér az áldozatok védelmével kapcsolatos problémákra is, és emlékeztet a bíróság korábbi megállapítására, miszerint Koszovón továbbra is „a félelem és a megfélemlítés széles körben elterjedt légköre” uralkodik a tanúkkal, családtagjaikkal és más, az UÇK volt tagjainak állítólagos bűncselekményeivel kapcsolatban információkat szolgáltató személyekkel szemben.
A Speciális Tanácsokról szóló törvény értelmében a bíróság elmarasztaló ítélet után közvetlenül kötelezheti az elítéltet, hogy egyénileg vagy kollektíven kártérítést fizessen az áldozatoknak, illetve helyreállítsa az okozott kárt. Bizonyos körülmények között a bűncselekmények elkövetésével összefüggő vagyon és pénzeszközök elkobzására is lehetőség van.
„A koszovói bíróságok nem jelentenek hatékony és reális utat”
A határozat egyik kulcsfontosságú része azt vizsgálja, hogy az áldozatok érvényesíthetik-e jogaikat a koszovói bíróságok előtt.
A testület az áldozatok képviselőinek érveire, valamint a Mustafa-ügyben korábban született szakértői megállapításokra hivatkozott. Ezek szerint az áldozatok a koszovói polgári bíróságok előtt számos jogi és gyakorlati akadállyal szembesülhetnek.
Külön kiemelték, hogy a koszovói tanúvédelmi törvény a büntetőeljárásokra, nem pedig a polgári perekre vonatkozik. A polgári eljárásokban nem alkalmazhatók az anonimitást biztosító eljárások, és a szükséges technikai felszerelés sem áll rendelkezésre az ilyen védelmi intézkedésekhez.
A bíróság arra is rámutatott, hogy a bűncselekmények áldozatainak kártalanításáról szóló koszovói törvény nem terjed ki a Speciális Tanácsok hatáskörébe tartozó bűncselekmények áldozataira.
Mindezek alapján a testület arra a következtetésre jutott, hogy „a koszovói polgári bíróságok ebben az ügyben nem biztosítanak hatékony és reális lehetőséget az áldozatok számára arra, hogy jogorvoslatot kérjenek azokért a bűncselekményekért, amelyekben a vádlottakat bűnösnek találták”.
A határozat még súlyosabb része az áldozatok és a tanúk biztonságával foglalkozik.
A testület emlékeztetett arra, hogy már az ítéletben is megállapította: Koszovón továbbra is „a félelem és a megfélemlítés széles körben elterjedt légköre” uralkodik a Speciális Tanácsok tanúival és potenciális tanúival, családtagjaikkal, valamint tágabb értelemben azokkal szemben, akik információkat szolgáltatnak az UÇK volt tagjaival szemben felmerült bűncselekmények kivizsgálásához és az azokkal kapcsolatos eljárásokhoz.
A bíróság ezt a megállapítást most közvetlenül az eljárásban részt vevő áldozatokra is kiterjesztette.
A testület szerint ha az áldozatokat koszovói polgári eljárásokra utalnák, az nemcsak további akadályokat jelentene számukra, hanem egyeseket biztonsági kockázatoknak is kitehetne.
A koszovói Speciális Tanácsok épülete (Fotó: Pierre Crom/Getty Images)
