Vlagyimir Putyin orosz elnök pártja, az Egyesült Oroszország nyerte az oroszországi parlamenti választást – derül ki az urnazárás után közzétett exit poll eredményeiből.
Az Összoroszországi Közvélemény-kutató Központ (VCIOM) adatai szerint az Egyesült Oroszország a szavazatok 49,4 százalékát szerezte meg. A parlamenti választást három napon keresztül tartották.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ez volt az első parlamenti választás Oroszországban az Ukrajna elleni, 2022 februárjában indított invázió kezdete óta. A BBC elemzése szerint a választás eredménye várhatóan ismét megerősíti a Kreml dominanciáját az Állami Dumában, írja a Nova.
A választást az ellenzék és több elemző nem tekinti szabadnak és tisztességesnek, ezt az orosz vezetés visszautasítja. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban úgy fogalmazott, hogy Oroszországnak „saját politikai rendszere és saját politikai folyamata” van.
A BBC szerint a választás politikai szempontból azért is fontos a Kreml számára, mert az eredményt a Putyin és az Ukrajna elleni háború politikája mögötti társadalmi támogatottság bizonyítékaként mutathatja be.
A parlamenti pártok többsége támogatja a Kreml háborús politikáját. Az egyetlen nyíltan háborúellenes, parlamenten kívüli párt, a Jabloko júliusban még indulhatott volna a választáson, később azonban a Legfelsőbb Bíróság törölte a párt országos listáját. Egyes jelöltjei egyéni választókerületekben továbbra is indulhattak, közülük azonban többen hatósági eljárásokkal vagy kizárással szembesültek.
A választás után ezért nem annyira az a kérdés, hogy megváltozik-e Oroszország politikai irányvonala, hanem az, milyen következményei lesznek az eredménynek a Kreml Ukrajna-politikájára.
A brit Telegraph által idézett elemzők között felmerült egy újabb mozgósítás lehetősége is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az ukrán hírszerzés arra számít, hogy Moszkva a választások után akár újabb 300 ezer embert is behívhat. A Kreml ezt tagadta. Oroszország legutóbb 2022 szeptemberében rendelt el nagyobb mozgósítást, akkor mintegy 300 ezer tartalékost hívtak be.
Elemzők szerint ugyanakkor egy újabb, nyíltan meghirdetett tömeges mozgósítás politikailag kockázatos lehet a Kreml számára. Oroszország ezért más módokon is növelheti katonai erejét, például fokozatos toborzással vagy a haditechnikai termelés növelésével.
A figyelem emellett arra is irányul, hogy Oroszország tovább fokozhatja-e az Ukrajna elleni rakéta- és dróntámadásokat. Egyes elemzők szerint Moszkva a téli időszakban különösen az ukrán energetikai infrastruktúra ellen indíthat intenzívebb támadásokat. Ez azonban elemzői várakozás, nem pedig a Kreml által bejelentett terv.
Az európai országokban az orosz katonai jelenlét növekedése miatt a NATO keleti szárnyán is figyelemmel kísérik a fejleményeket. Elemzők szerint Oroszország katonai infrastruktúrát fejleszt az északi térségben, többek között Finnország közelében, miközben növeli a fegyvergyártást.
A parlamenti választás tehát várhatóan nem hoz jelentős változást az orosz belpolitikában, az eredményt azonban a Kreml a jelenlegi politika támogatásának jeleként használhatja fel. A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy Moszkva milyen irányban folytatja az Ukrajna elleni háborút, és milyen kapcsolatot alakít ki a NATO-val.
Vladimir Putyin (Fotó: Mikhail Metzel, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP)
