Alig több mint egy hónappal az október 25-ei előrehozott parlamenti választás előtt több külföldön élő szerbiai állampolgár sem tudja még, hogy élhet-e szavazati jogával. Németországból, Szlovéniából, az Egyesült Államokból és Kanadából is érkeztek panaszok arra, hogy a nagykövetségek és konzulátusok napok óta nem válaszolnak a választási kérelmekre. Az ellenzék egy része szándékos akadályoztatással vádolja a külügyminisztériumot, a tárcavezető ezt visszautasítja, írja cikkében a Nova.rs.
A külföldön tartózkodó szerbiai választópolgároknak október 3-áig kell jelezniük, ha az október 25-ei parlamenti választáson külföldön szeretnének szavazni. A kérelmet az adott ország szerbiai nagykövetségén vagy konzulátusán keresztül kell benyújtani. A külföldi szavazóhelyeket a Köztársasági Választási Bizottság a külügyminisztérium javaslatára határozza meg; főszabály szerint legalább száz jelentkező szükséges egy szavazóhely megnyitásához.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Kreni-Promeni mozgalom azonban azt állítja, hogy több országból is olyan jelzéseket kapott, amelyek szerint a választók hiába küldték el kérelmüket, nem kapnak választ a szerbiai diplomáciai képviseletektől. Berlinből például egy nő arról számolt be, hogy három személy dokumentumait már szeptember 10-én elküldte a nagykövetségnek, majd szeptember 16-án ismételten benyújtotta azokat. A papírokat ajánlott levélben is elküldte, és a küldeményt a konzuli osztály átvette, választ azonban állítása szerint továbbra sem kapott.
Ljubljanából több hasonló panasz érkezett: a Kreni-Promeni szerint voltak, akik szeptember 13-án, 15-én, illetve 19-én nyújtották be kérelmüket, ám sem visszaigazolást, sem tájékoztatást nem kaptak arról, hol tart az ügyük.
Münchenben egy választópolgár azt közölte, hogy ugyanúgy jelentkezett a külföldi szavazásra, mint a korábbi választások alkalmával, a konzulátus azonban arról értesítette, hogy nincs benne Szerbia egységes választói névjegyzékében. Miután bizonyítékot küldött arról, hogy szerepel a névjegyzékben, azt a választ kapta, hogy az ügyet ellenőrzik az illetékes választási szervnél. Az Egyesült Államokból és Kanadából szintén arról számoltak be választók, hogy nem kapnak választ megkereséseikre.
Új szavazóhelyeket is szeretnének
Nagy-Britanniában eközben azért alakult ki vita, mert a Londonon kívül élő szerbiai állampolgárok további szavazóhelyek megnyitását szeretnék elérni. Anđela Milivojević volt BIRN- és CINS-újságíró szerint Edinburgh-ban, Manchesterben és Birminghamben is lenne igény szavazóhelyre, valamint az írországi Dublinban is.
Milivojević a 2023-as választás brit eredményeire is felhívta a figyelmet. Akkor a Szerbia az erőszak ellen ellenzéki koalíció 315 voksot, vagyis a Nagy-Britanniában leadott szavazatok mintegy 84 százalékát szerezte meg, míg az Aleksandar Vučić – Szerbiának nem szabad megállnia lista 18 szavazatot, valamivel kevesebb mint öt százalékot kapott. Az ellenzék egyes szereplői ebből arra következtetnek, hogy politikai oka lehet az új szavazóhelyek megnyitása körüli problémáknak; erre azonban a cikkben idézett panaszok önmagukban nem szolgáltatnak bizonyítékot.
A külföldi szavazás megszervezésével kapcsolatban ugyanakkor nem minden országból számolnak be akadályokról. Az „Ausztrália az egyetemisták mellett” informális csoport például arról számolt be, hogy az ottani nagykövetség időben közzétette a szükséges információkat, telefonon is elérhető volt, és a választók megkapták a szavazáshoz szükséges határozatokat. Németországból viszont más csoportok késedelmes vagy átmenetileg eltűnő konzuli tájékoztatásról számoltak be.
Az ellenzék a külügyminisztériumot vádolja
Savo Manojlović, a Kreni-Promeni vezetője szerint a külföldi szavazóhelyek megnyitását tudatosan akadályozzák. A politikus Dušan Kozarevet, a külügyminisztérium főtitkárát nevezte meg felelősként, és azt állította, hogy mindez Marko Đurić külügyminiszter utasítására történik. A tárca főtitkárára vonatkozó állításokat a minisztérium nem fogadta el.
A Szerbia Központ (SRCE) párt szintén magyarázatot követel a külügyminisztériumtól. Egyebek mellett arra kíváncsiak, igaz-e, hogy a diplomáciai és konzuli képviseleteknek azt az utasítást adták: a külföldön szavazásra jelentkezők számát ne a hivatalos csatornákon, hanem egy szűk koordinátori WhatsApp-csoportban továbbítsák. A párt azt is megkérdezte, milyen szempontok alapján küldenek további minisztériumi alkalmazottakat a külképviseletekre a választás lebonyolításának segítésére. Ezek a SRCE által megfogalmazott kérdések és állítások, nem igazolt tények.
Đurić visszautasítja a vádakat
A szerb külügyminisztérium szeptember 11-én részletes tájékoztatót tett közzé arról, hogyan jelentkezhetnek a külföldön tartózkodó állampolgárok a választásra.
Marko Đurić külügyminiszter határozottan visszautasította a Kozarevvel és a minisztériummal szembeni vádakat. Azt írta, hogy a tárca munkatársai törvényesen és lelkiismeretesen végzik a külföldi választás megszervezésével kapcsolatos feladatokat, és elítélte azokat a szerinte politikai indíttatású kísérleteket, amelyek bizalmatlanságot keltenek a külföldön élő szerbiai állampolgárok körében.
A kérdés azért is sürgető, mert a külföldön szavazni kívánóknak október 3-án éjfélig kell benyújtaniuk kérelmüket. A következő napokban így az is kiderülhet, hogy a most válasz nélkül maradt kérelmeket feldolgozzák-e, illetve hol nyílnak végül szavazóhelyek Szerbia határain kívül.
