Szerbiában több mint félmillió olyan választó jogosult részt venni az október 25-i rendkívüli parlamenti választáson, akinek a választói névjegyzékben nincs pontosan feltüntetve a lakcíme.
Újvidéken 446 választó van bejelentve a Szociális Központ címére, a Zmaj Ognjena Vuka utca 13. szám alá – derült ki a Szabad Európa Rádió (RSE) elemzéséből, amely a választói névjegyzék szeptember 21-i adatait vizsgálta.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ezen a címen működik az újvidéki városi Szociális Központ. A törvény lehetővé teszi, hogy azok a polgárok, akiknek nincs lehetőségük máshová bejelenteni állandó lakhelyüket, a szociális központ címére jelentkezzenek be, ehhez azonban szükség van az intézmény beleegyezésére és a belügyminisztérium határozatára.
A Szabad Európa Rádió szerint a szerb belügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy jelenleg hány polgár van bejelentve szociális intézmények címére, illetve hogyan változott ez a szám az elmúlt tíz évben.
A hazai választási megfigyelők korábban arra is felhívták a figyelmet, hogy a választások előtt és után változott a szociális központok címére bejelentett választók száma.
Több mint félmillió választónál nincs utca és házszám
Az RSE elemzéséből az is kiderült, hogy Szerbiában több mint félmillió választó lakcíménél nem szerepel utcanév és házszám.
Tizenhárom határ menti községben mintegy 85 ezer választó lakcímeként a „nema ulice 0”, vagyis a „nincs utca, 0” megjelölés szerepel.
A legtöbb ilyen bejegyzést a Montenegróval határos, délnyugat-szerbiai Prijepolje községben, valamint az ország déli részén található Preševo és Bujanovac községekben találták.
Az ismeretlen címre bejelentett választók közül a legtöbben a Prijepolje községhez tartozó Ivanje településen szerepelnek a névjegyzékben.
A szeptember 21-én rendelkezésre álló adatok szerint több mint 6,44 millió választó rendelkezik szavazati joggal a közelgő parlamenti választáson. Az adat érdekessége, hogy a legutóbbi népszámlálás szerint, amelyre 2022-ben került sor, a Szerbiában élő nagykorúak száma 5.492.020. A választói névjegyzékben október 9-én éjfélig lehet módosításokat végrehajtani, ekkor zárják le véglegesen a nyilvántartást.
A Szabad Európa Rádió az adatok automatizált feldolgozásával állapította meg, hogy több mint félmillió választó esetében nincs feltüntetve utca és házszám.
Ilyen eseteket Szerbia különböző részein találtak: a délnyugati Prijepoljétől a nyugat-szerbiai Čačakon át a déli Preševóig és Bujanovacig.
Az illetékes minisztériumok azonban nem adtak magyarázatot arra, hogyan fordulhat elő, hogy több százezer polgárnak nincs pontos címe a választói névjegyzékben.
Az RSE arra is választ kért, miként lehetséges, hogy középületek vagy olyan családi házak címére több tucat választót jelentenek be, amelyek méretüknél fogva aligha alkalmasak ennyi lakó befogadására.
Az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium azt közölte, hogy a polgárok állandó és ideiglenes lakóhelyének nyilvántartása kizárólag a szerb belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
A belügyminisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt az RSE kérdéseire.
Belgrádban a lakásszámok hiányoznak
Belgrádban más jellegű problémát tárt fel az elemzés. Az ország legnagyobb városában, ahol sokan tömbházakban és toronyházakban élnek, a választói névjegyzékben szereplő címekből jellemzően hiányoznak a lakásszámok.
Az RSE elemzése szerint a belgrádi címek több mint 90 százalékánál nincs feltüntetve a lakás száma, a választói névjegyzékből pedig csak az derül ki, hogy egy-egy épületbejárathoz összesen hány választó tartozik.
Emiatt nem lehet ellenőrizni, hogy egyetlen lakás címére hány választó van bejelentve, annak ellenére, hogy a 2025 végén elfogadott törvénymódosítások lehetővé tették a polgárok számára, hogy az internetes nyilvántartásban ellenőrizzék, hány választó szerepel egy-egy háztartásban.
A kormányzó Szerb Haladó Párt visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint a választói névjegyzéket a választási eredmény befolyásolása érdekében manipulálnák. A párt álláspontja szerint a névjegyzék „átlátható”, és „minden eddiginél naprakészebb”.
Az ellenzéki pártok és a civil választási megfigyelők ugyanakkor azt követelik, hogy kapjanak hozzáférést valamennyi releváns nyilvántartáshoz. Álláspontjuk szerint a különböző állami adatbázisok keresztellenőrzésével lehetne megállapítani a választói névjegyzék pontosságát és megelőzni az esetleges visszaéléseket.
