Milojko Arsić, a Közgazdasági Kar professzora arról beszélt, milyen lehet a választások utáni gazdasági helyzet Szerbiában: az infláció gyorsulására, a bérek emelkedésére, amelynek hatását az infláció semlegesíti, valamint a közüzemi szolgáltatások drágulására lehet számítani.
A professzor az N1-nek nyilatkozva kiemelte, hogy a gazdasági reformok attól függően alakulnak majd, hogy melyik politikai opció nyeri a választást.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A gazdaságpolitika szempontjából a makrogazdasági stabilitás fenntartásának kell a középpontban állnia, folytatni kell azt a politikát, amelynek eredményeként alacsony és stabil marad az infláció. Ennek egyik feltétele a dinár árfolyamának stabilan tartása. Nincs szükség arra, hogy a jövőben jelentősen változtassunk az árfolyamon” – mondta a professzor arra a kérdésre válaszolva, milyen gazdaságpolitikát kellene folytatni a választások után.
Arra is kitért, hogy szerinte mi kellene legyen a demokratikus opciónak a célja, ha megnyeri a választást.
„Ha a demokratikus opció nyer…”
„Fiskális konszolidációt kell végrehajtani, amelynek eredményeként a költségvetési hiány a GDP két és három százaléka között alakulna. A választások előtti költekezés miatt ez most a GDP 3,5 százalékára emelkedik. A második prioritás attól függ, melyik opció nyer. Ha a demokratikus opció győz, akkor ennek egyik prioritása a korrupció visszaszorítása kellene legyen, de úgy, hogy ez ne okozzon jelentős zavarokat a gazdaságban” – mutatott rá a professzor.
A hosszú távú célokról is beszélt.
„…Az államigazgatás hatékonyságának javítása, hogy az ország elérje a fejlettség magas szintjét. Fel kell hagyni a káderkiválasztásban alkalmazott negatív szelekcióval. Reformokra van szükség az oktatásban, az egészségügyben és az állami vállalatoknál is. A reformok tartalma attól függ majd, melyik opció nyer a választásokon” – magyarázta a szakember.
Kitért azokra a megjegyzésekre is, amelyek szerint a dinár rögzített árfolyama kedvező a polgárok számára, a gazdaságnak viszont árt.
„Az exportunk annak ellenére is tisztességes ütemben növekszik, hogy az árfolyam rögzített. Idén is nő az export, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi árfolyam mellett is működhet a gazdaság. Az árfolyam minden változása a hitelek költségeinek emelkedéséhez vezet, így az államnak többet kellene fordítania beruházásokra és hasonló kiadásokra. Hosszabb távon lehetnek korrekciók, de azok ne legyenek hirtelenek” – mondta az N1-nek nyilatkozó szakember.
A választások utáni drágulásról
A nyersolaj drágulása miatt Szerbiában rekordmagasságba emelkednek az üzemanyagárak, és a villanyáram, valamint a távfűtés drágulása is várható. A professzor az N1-nek azt mondta, az infláció is emelkedni fog.
„Az infláció növekedése biztosra vehető. Arra számítunk, hogy a következő hónapokban felgyorsul, decemberben pedig akár az öt százalékot is elérheti. Erre hatással lesz a mezőgazdasági termékek drágulása is a nyáron bekövetkezett aszály miatt. Szezonális áremelkedés tapasztalható bizonyos termékeknél, például a tűzifánál és a pelletnél. A villamos energia árának emelkedése 0,25 százalékponttal befolyásolná az inflációt. Hatással lesz rá a választások előtti fiskális expanzió is” – mondta.
Decembertől nyolc százalékkal emelkednek a közszférában dolgozók fizetései, Arsić azonban rámutatott, hogy ennek hatása nem lesz jelentős.
„Az infláció semlegesíteni fogja ennek az emelésnek a jelentős részét. Az idei béremelésünk magas, az elmúlt hat hónapban több mint hét százalékkal nőttek a fizetések. Reálértéken továbbra is lesz növekedés, de kisebb mértékű. Az infláció csökkenti a keresetek reálértékét. Mindig a szegényebbeket érinti ez a leginkább, mert ők fogyasztásuk nagy részét élelmiszerre és közüzemi szolgáltatásokra fordítják. Ez szociálpolitikai intézkedéseket tesz szükségessé, de hosszú távúakat, nem pedig ilyen egyszeri támogatást, mint a polgároknak folyósított 6000 dinár” – mondta.
A professzor szerint az állam hitelfelvételi költségei is emelkedni fognak, miközben az ipar növekedése stagnál.
„A növekedést átmeneti tényezők generálják. A beruházások is az Expo miatt növekednek. Az ipar stagnál. Az ipar ágazatainak fele visszaesést, fele növekedést mutat. Néhány ágazat húzza a növekedést” – mutatott rá.
Illusztráció (Pixabay)
