A következő héten nem várható jelentősebb hőmérséklet-változás Szerbiában, a nappali csúcsértékek 21 és 26 Celsius-fok között alakulnak. Ivan Ristić meteorológus előrejelzése szerint szeptember végén és október elején hosszabb, napos és meleg időszak következik, majd október folyamán egyre gyakoribbá válnak a hideghullámok.
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) szerint vasárnap reggel Délnyugat-Szerbia völgyeiben és fennsíkjain rövid ideig köd képződhet, napközben azonban túlnyomóan napos idő várható, gyenge vagy mérsékelt felhőképződéssel. Gyenge és mérsékelt keleti, északkeleti szél fúj, amely estére délkeletire fordul. A reggeli hőmérséklet 5 és 11, a legmagasabb nappali érték pedig 21 és 25 fok között alakul.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az RHMZ előrejelzése szerint a következő hét egészében hasonló marad az idő: a maximumok 21 és 26 fok között várhatók. Többnyire napos lesz, gyenge esőre csak helyenként, elsősorban az ország keleti és délkeleti részén lehet számítani.
Mintegy két hétig tarthat a vénasszonyok nyara
Ivan Ristić meteorológus szerint szeptember 27-étől jelentős fordulat következik, stabilizálódik a légkör. A meteorológiai ősz hűvösebb idővel kezdődött, vasárnaptól azonban hosszabb nyugodt időszakra lehet számítani.
Ristić szerint ezt az időszakot már nyugodtan nevezhetjük vénasszonyok nyarának: október napos, meleg napokkal kezdődik, a nappali hőmérséklet elérheti a 25–27 fokot. A stabil, napos idő mintegy 13 napig, várhatóan október 5. és 10. közötti időszakig tarthat.
A reggelek ugyanakkor hűvösek maradnak, különösen a völgyekben és a folyóvölgyekben, ahol ködre is számítani kell. A reggeli és nappali hőmérséklet közötti jelentős különbség miatt érdemes rétegesen öltözködni.
Szokatlan jelenség az Atlanti-óceánon
Ristić egy ritka globális időjárási jelenségre is felhívta a figyelmet. Állítása szerint 112 éve nem fordult elő, hogy ebben az időszakban ne alakuljanak ki hurrikánok az Atlanti-óceánon. A meteorológus ezt az idei erős El Niño-jelenséggel hozza összefüggésbe.
Ristić szerint az időjárási helyzet Európára is hatással lehet: az Atlanti-óceán felett kialakult blokkoló helyzet miatt a szibériai anticiklon könnyebben terjeszkedhet az európai kontinens felé. Ez az ősz és később a tél folyamán gyakoribb hideglevegő-betöréseket eredményezhet.
Októberben jön az igazi lehűlés
A vénasszonyok nyarának végét követően fokozatosan hűvösebbre fordul az idő. Október 5. és 10. között felhősödés, eső és hőmérséklet-csökkenés várható, a hónap további részében pedig egyre gyakoribbá válhat a csapadék és az erős kossava.
Ristić szerint október második harmadában a legmagasabb nappali hőmérséklet már csak 15–20 fok körül alakulhat, a hónap utolsó harmadában pedig tovább csökkenhet, és egyre ritkábbak lesznek azok a napok, amikor 20 fok fölé emelkedik a hőmérséklet.
Mikor érkezhet az első hó?
A magasabb hegyekben, így a Kopaonikon és a Goliján már szeptemberben havazott. Az alacsonyabban fekvő területeken azonban Ristić szerint az éghajlatváltozás miatt későbbre tolódott az első jelentősebb havazás időpontja.
Míg korábban már november elején megérkezhetett az első hó a síkvidéki területekre, a meteorológus szerint most inkább november utolsó harmadában, nagyjából november 26. körül lehet számítani az első jelentősebb és gyakoribb havazásokra.
