Az egészségbiztosításról szóló törvény értelmében a keresőképtelenség azon a napon kezdődik, amikor a választott orvos megállapítja, hogy a munkavállaló betegsége vagy sérülése miatt nem képes dolgozni. Ha valaki csak néhány nappal a megbetegedése után fordul orvoshoz, a betegszabadság visszamenőleg is megállapítható, de a szabály szerint legfeljebb három napra.

Szerbiában tehát a betegszabadságot nem lehet korlátlanul visszamenőleg megnyitni. Milan Predojević munkajoggal és társadalombiztosítással foglalkozó ügyvéd szerint három napnál hosszabb időszakra csak kivételes, indokolt esetben ismerhető el visszamenőleg a keresőképtelenség, írja a Nova.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Erről az elsőfokú orvosi bizottság dönt a választott orvos javaslatára. Ilyen indokolt eset lehet például a kórházi kezelés, a külföldi tartózkodás alatt kialakult betegség vagy más olyan körülmény, amely miatt a beteg nem tudott korábban orvoshoz fordulni. A választott orvos tehát saját hatáskörben három napnál hosszabb időre nem nyithat visszamenőleg betegszabadságot.

Rövidebb lett az az időszak, amelyről a háziorvos dönthet

A 2023-ban elfogadott törvényi módosítások lerövidítették azt az időszakot, amely alatt a választott orvos önállóan igazolhatja a keresőképtelenséget, ez azonban nem minden betegségre vonatkozik.

Az általános szabály szerint a választott orvos betegség miatt legfeljebb 30 napra állapíthatja meg a keresőképtelenséget, a korábbi 60 nap helyett. Ezt követően a beteget a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap (RFZO) orvosi bizottsága elé kell utalnia.

Ezzel lényegében visszaállították a 2019 előtt érvényes rendszert. Ha a választott orvos úgy ítéli meg, hogy 30 nap elteltével is fennáll a keresőképtelenség, javasolja a betegszabadság meghosszabbítását az RFZO orvosi bizottságának.

Bizonyos esetekben azonban továbbra is a választott orvos dönthet az első 60 napról. Ide tartoznak a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők, a terhesség fenntartásával kapcsolatos betegség vagy komplikáció miatt keresőképtelenek, a fogyatékossággal élők, valamint azok, akik közvetlenül műtéti beavatkozás után vannak betegszabadságon – kivéve a nappali kórházban elvégzett beavatkozásokat.

Ha ezekben az esetekben 60 nap elteltével is fennáll a keresőképtelenség, az orvos az RFZO elsőfokú orvosi bizottságának javasolja a betegszabadság meghosszabbítását.

Mikor számít két betegszabadság egynek?

Két betegszabadság bizonyos esetekben összekapcsolható.

Ha valaki egy betegség vagy sérülés miatt keresőképtelen, majd az előző betegszabadságot követő napon, de legkésőbb hat napon belül ugyanazon vagy más betegség, illetve sérülés miatt ismét keresőképtelenné válik, a két időszakot a jogcím, a térítés összege és annak kifizetője szempontjából össze kell számítani. Vagyis ezek egyetlen betegszabadságnak minősülnek.

Ha viszont a két keresőképtelenségi időszak között hat napnál hosszabb szünet van, külön betegszabadságokról beszélünk.

Újdonság, hogy a választott orvosnak akkor is az elsőfokú orvosi bizottság elé kell utalnia a biztosítottat, ha egy 45 napos időszakon belül összesen 30 napot volt keresőképtelen. Azoknál a betegségeknél pedig, amelyek esetében az orvos 60 napig dönthet, akkor kell bizottsághoz fordulni, ha a beteg 90 napon belül összesen 60 napot töltött betegszabadságon.

Ha a keresőképtelenség oka megváltozik – például valaki először betegség, később pedig más törvényben meghatározott ok miatt kerül betegszabadságra –, az időszakokat nem kapcsolják össze. Ilyenkor az orvosnak 45, illetve 90 nap összesített keresőképtelenség után kell a beteget bizottság elé utalnia, kivéve a súlyosan beteg gyermek ápolása miatt igénybe vett betegszabadságot.

El lehet utazni betegszabadság alatt?

A betegszabadsággal való visszaélés akár elbocsátáshoz is vezethet.

Vladimir Đurić ügyvéd szerint ugyanakkor önmagában az, hogy valaki betegszabadság alatt elhagyja a lakóhelyét, nem jelent automatikusan szabálysértést. A közvélekedéssel ellentétben a munkajogi szabályozás nem írja elő, hogy a betegszabadságon lévő munkavállalónak folyamatosan otthon kell tartózkodnia.

Ha azonban bebizonyosodik, hogy a betegszabadságot nem arra a célra használták, amelyre engedélyezték, annak következménye lehet: a munkavállaló elveszítheti a keresetpótlékra való jogosultságát, szélsőséges esetben pedig a munkaviszonya is megszüntethető.

A munkavállaló tehát elhagyhatja lakóhelyét, amennyiben ez nem ellentétes az orvos utasításaival. Minden az egészségügyi dokumentációtól, a betegségtől és az előírt kezeléstől függ.

Ha például az orvos szigorú ágynyugalmat ír elő, a betegnek nem lenne szabad elhagynia lakóhelyét. Más esetben viszont az orvos éppen mozgást vagy akár gyógyfürdői tartózkodást javasolhat, ilyenkor az utazás teljes mértékben indokolt lehet.

Mi számít visszaélésnek?

Visszaélésnek minősülhet, ha a munkavállaló a betegszabadságot annak rendeltetésével ellentétesen használja.

Ilyen lehet például, ha valaki betegszabadságon van, közben feketén dolgozik egy másik munkáltatónál, nehéz fizikai munkát végez, vagy más módon betegséget színlel.

Mikor veszíthetjük el a térítésre való jogosultságot?

A munkavállaló több esetben is elveszítheti a betegszabadság idejére járó keresetpótlékot, ehhez azonban bizonyítani kell a visszaélést.

Ilyen eset lehet, ha bebizonyosodik, hogy a munkavállaló máshol dolgozott, betegsége ellenére nehéz fizikai munkát végzett, vagy nem nyújtotta be a szükséges orvosi igazolást a törvényben előírt határidőn belül.

Az ilyen ügyekben nem ritkák a munkaügyi perek sem, részben azért, mert nincs minden helyzetre egyértelműen meghatározva, pontosan hol kezdődik a betegszabadsággal való visszaélés.

Az ügyvéd szerint ezért egy bírósági eljárásban minden körülményt külön kell bizonyítani: a munkavállaló magatartását és szándékát egyaránt.

A munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a munkavállaló valóban a szabályokkal ellentétesen járt el, és ezzel megszegte a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit.