Bár az előttünk álló tél összességében az átlagosnál melegebbnek ígérkezik, ez egyáltalán nem zárja ki az extrém hideg levegő hirtelen betörését és a kétszámjegyű mínuszokat. A hegyvidékeken akár 40 jeges nap is lehet – mondta Slobodan Sovilj meteorológus a következő hónapokra vonatkozó előrejelzés kapcsán.
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) szezonális előrejelzése szerint a 2026/2027-es télen az átlaghőmérséklet magasabb lehet az 1991–2020 közötti referencia-időszak átlagánál, az eltérés megközelítheti a két Celsius-fokot.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az alacsonyabban fekvő területeken a téli átlaghőmérséklet 2 és 5 fok között alakulhat, míg a hegyvidékeken mínusz 2 és plusz 1 fok közötti értékek várhatók.
A csapadék mennyisége ugyanakkor meghaladhatja a sokéves átlagot. A tél folyamán általában 130–180 milliméter csapadék várható, Szerbia nyugati részén akár 210, a domb- és hegyvidéki területeken pedig mintegy 240 milliméter is hullhat.
A több csapadék nem feltétlenül jelent több havat
Sovilj hangsúlyozta, hogy az átlagosnál nagyobb csapadékmennyiség nem jelenti automatikusan azt, hogy havasabb lesz a tél, több havas napra számíthatunk, vagy hosszabb ideig marad meg a hótakaró.
Az éghajlatváltozás és az egyre melegebb telek miatt az alacsonyabban fekvő területeken a téli csapadék egyre nagyobb része eső formájában hullik. A melegebb légkör ugyanakkor több vízgőzt képes magában tartani, ezért megfelelően hideg időjárási körülmények között továbbra is kialakulhatnak intenzív havazások.
A klímaváltozás hatása ezért nem pusztán abban mutatkozik meg, hogy mennyi hó esik, hanem még inkább a fagyos és jégnapok számának csökkenésében, valamint abban, hogy a hótakaró rövidebb ideig marad meg.
Jó példa erre Belgrád: az 1961–1990 közötti időszakban évente átlagosan mintegy 43 olyan napot jegyeztek fel, amikor hótakaró borította a talajt, 2025 egészében viszont mindössze kilenc ilyen nap volt.
Nem várható tartósan rendkívül hideg tél
Sovilj szerint jelenleg nincs olyan szezonális jelzés, amely tartósan extrém hideg télre utalna. Éppen ellenkezőleg: a meghatározó tendencia szerint a téli átlaghőmérséklet a klimatológiai átlag felett alakul.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne fordulhatnának elő rövidebb időszakok erős fagyokkal, rendkívül alacsony hőmérséklettel, helyenként jelentős havazással, ónos esővel vagy több egymást követő jégnappal.
A szezonális előrejelzés egy három hónapos időszak általános jellegét mutatja meg, de több hónappal korábban nem lehet pontosan megjósolni az egyes erőteljes hidegbetöréseket és azok intenzitását.
Sovilj ezért azt sem állítaná jelenleg, hogy a következő tél enyhébb lesz az előzőnél. Az előző tél ugyanis szintén meleg volt: Szerbia egészét tekintve a szezonális átlaghőmérséklet 2,7 fok volt, ami 1,8 fokkal haladta meg a normálértéket, és 1951 óta a tizenharmadik legmelegebb télnek számított.
Mikor jöhet az első hó?
Az első havazás pontos időpontját hónapokkal előre nem lehet megjósolni. Ehhez meg kell várni a rövidebb távú előrejelzéseket, amikor már kirajzolódik a konkrét időjárási helyzet.
A klimatológiai adatok alapján Belgrádban az első havazás átlagos időpontja november 23., míg az első hótakaró átlagosan december 3-án alakul ki.
Szerbia alacsonyabban fekvő területein az első hótakaró átlagosan november második fele és december első fele között jelenik meg. Dimitrovgradban például november 23., Kuršumlijában november 25. az átlagos időpont.
Szerbia legészakibb részén azonban rendszerint később, nagyjából december közepén alakul ki először hótakaró.
Sovilj külön hangsúlyozta, hogy ezek sokéves klimatológiai átlagok, nem pedig az idei első havazás időpontjára vonatkozó előrejelzések.
30–55 fagyos nap várható az alacsonyabban fekvő területeken
A fagyok klimatológiai szempontból legkorábban és legerőteljesebben a magasabban fekvő területeken és a medencékben jelentkeznek, különösen Szerbia délnyugati és déli részén.
Derült, szélcsendes éjszakákon ezeken a területeken nagyon erős kisugárzásos lehűlés következhet be, és hideg levegő gyűlhet össze.
A városokban – így Belgrádban is – az úgynevezett városi hősziget hatása miatt a fagy általában gyengébb és ritkább.
A jelenlegi szezonális előrejelzés szerint a következő télen az alacsonyabban fekvő területeken 30–55 fagyos nap, a hegyvidékeken pedig 60–75 fagyos nap várható.
Január általában a leghidegebb
Szerbiában január a leghidegebb téli hónap, és átlagosan ekkor van a legtöbb hó is.
Belgrádban az 1991–2020 közötti referencia-időszak adatai szerint decemberben átlagosan 6,7, januárban 11,4, februárban pedig 7,9 hótakarós napot mértek.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 2026/2027-es tél pontosan ugyanígy alakul majd. A klímaváltozás miatt egyre fontosabb különbséget tenni a havazás és a hótakaró tartóssága között. Rövid idő alatt továbbra is hullhat nagy mennyiségű hó, a magasabb hőmérséklet miatt azonban az egyre gyakrabban gyorsan elolvad.
Akár kétszámjegyű mínuszok is lehetnek
Az átlagosnál melegebb tél sem zárja ki, hogy rövid időre rendkívül hideg levegő érkezzen Szerbiába, és kétszámjegyű mínuszokat mérjenek, különösen a medencékben és a magasabban fekvő területeken.
Egy ilyen hideghullám intenzitását és időtartamát azonban csak középtávon, illetve még pontosabban rövid távon lehet majd előre jelezni.
Az RHMZ jelenlegi szezonális előrejelzése szerint a 2026/2027-es télen Szerbia alacsonyabban fekvő részein 5–15 jégnap, a hegyvidékeken pedig 25–40 jégnap várható.
Jégnapnak azt a napot nevezik, amikor a napi legmagasabb hőmérséklet sem emelkedik nulla Celsius-fok fölé.
