Aleksandar Vučić volt szerb elnök 49 ember kegyelemben, illetve büntetőeljárás alóli mentesítésben (abolícióban) részesítéséről szóló döntése jogilag érvénytelen lehet, ha helytálló az az információ, amely két nappal ezelőtt a szerb igazságügyi minisztériumból érkezett. A tárca ugyanis azt közölte: nem tudják, kik szerepelnek a kegyelmezettek között, és nem vesznek részt a döntések végrehajtásában.
Jogászok szerint ez azért vet fel komoly jogi kérdéseket, mert a kegyelmi eljárást szabályozó törvény alapján az igazságügyi minisztériumnak meghatározott szerepe van az eljárásban. A büntetőeljárás alóli mentesítést hivatalból kizárólag az igazságügyi miniszter kezdeményezheti, míg más esetekben a jogerősen elítélt személy vagy családtagja nyújthat be kérelmet.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A mostani listán azonban olyan személyek is szerepelnek, akik ellen még csak nyomozás vagy büntetőeljárás folyik, és nincs jogerős ítéletük. Emiatt a jogászok szerint az ő esetükben kizárólag a miniszter kezdeményezhette volna az abolíciót.
Jogilag érvénytelenek lehetnek a döntések?
Vanja Bajović, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora az N1-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjogi felelősség alóli mentesítés iránti eljárás hivatalból indulhat, nem pedig az érintett személy kérelmére, ha az illető még nem jogerősen elítélt.
Bajović szerint a kegyelmi törvény 11. cikke alapján az ilyen eljárást kizárólag az igazságügyi miniszter kezdeményezheti. Ha valóban nem történt minisztériumi kezdeményezés, akkor szerinte felmerülhet a most meghozott döntések jogi érvényességének kérdése.
A professzor szerint az is tisztázásra szorul, hogy a bíróságoknak és az ügyészségeknek miként kell eljárniuk, ha olyan abolíciós döntést kapnak, amelynek jogszerűsége vitatható.
A szerbiai igazságszolgáltatásból származó, a Nova portálnak nyilatkozó források szintén azt állítják, hogy az igazságügyi minisztérium szerepe nem merül ki a kérelem benyújtásában. Állításuk szerint az elnöknek a kegyelmi döntést ismét el kellene juttatnia a minisztériumhoz, amely ezt követően továbbítaná az érintett ügyészségeknek és bíróságoknak.
A forrás szerint az elnök közvetlenül nem kommunikálhat a bíróságokkal és az ügyészségekkel, ezt a feladatot az igazságügyi minisztérium látja el. A tárca azonban jelenleg azt állítja, hogy nem vesz részt Vučić döntéseinek végrehajtásában.
A kegyelmezettek teljes listája sem ismert
A jogi helyzet mellett az is kérdéseket vet fel, hogy pontosan kik részesültek kegyelemben. Vučić szeptember 27-én, lemondása előtt jelentette be, hogy összesen 49 ember esetében döntött kegyelemről vagy abolícióról. Közülük 23 személyről beszélt konkrétan: 12-en az újvidéki csoporthoz tartoznak, további 11-en pedig a tiltakozások résztvevőivel történt incidensekben vettek részt. A fennmaradó 26 személy kiléte jelenleg nem ismert.
A Nova által megszólaltatott jogi forrás szerint a kegyelmezettek teljes listájának nyilvánosságra hozatalát a jogszabályok nem írják elő egyértelműen. Ezért az sem feltétlenül szükséges, hogy a névsor megjelenjen a Hivatalos Közlönyben.
A forrás szerint a közvélemény így akár csak fokozatosan szerezhet tudomást arról, kik szerepelnek a listán: akkor válhatnak ismertté az egyes nevek, amikor az ügyészségek vagy bíróságok leállítják az érintettek ellen folyó eljárásokat.
A kegyelmi döntések végrehajtásával kapcsolatban az igazságügyi minisztérium jelenleg azt közölte, hogy nem tudja, kiket választott ki Vučić, és nem vesz részt az eljárásban. A tárca szerint a döntéseket az illetékes ügyészségekhez és bíróságokhoz kellene továbbítani, amelyeknek az adott eljárás szakaszától függően kell intézkedniük.
Fotó: Beta
