Az orosz állampolgárok újabb hulláma már növelte a szerbiai lakások iránti keresletet, a lakbérek pedig az elmúlt két hónapban mintegy 30 százalékkal emelkedtek.
Az ingatlanügynökök a Nova ekonomija megkeresésére azt mondták, hogy a beáramlás további erősödése várható. Ezért nem túlzás feltenni a kérdést, hogy hamarosan egyáltalán ki engedheti majd meg magának, hogy Szerbia valamelyik nagyobb városában – a külvárosi területeket nem számítva – lakást béreljen.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Arra számítanak, hogy a beáramlás folytatódik, ami tovább növelheti a nyomást az ingatlanpiacon.
Andrej Stokić, egy újvidéki ingatlanközvetítő iroda munkatársa szerint az újabb érkezési hullám már mintegy két hónapja érezhető.
„A piacon nincs elegendő lakás a Szerbiába érkezett orosz állampolgárok keresletéhez képest” – mondja Stokić.
Elmondása szerint egy korábban 1000 euróért kiadott lakásért most akár 1300 eurót is elkérhetnek, míg egy 400 eurós lakás lakbére akár 600 euróra is emelkedett.
A belgrádi piacra nehezedő nyomást Nikola Čobić ingatlanügynök is megerősíti, aki szerint az új orosz bérlők ugyanakkor óvatosabbak, mint a 2022-es első nagyobb hullám idején.
„Sokkal óvatosabbak, nem rohannak kiadó lakást keresni bármi áron és bármilyen lakásért” – mondja Čobić.
Az orosz állampolgárok első nagyobb beáramlására 2022-ben került sor, az oroszországi részleges mozgósítás bejelentését követően. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint abban az évben több mint 19 ezer orosz állampolgár telepedett le Szerbiában, 2023-ban pedig csaknem 23 ezren. Az ukrajnai háború előtt évente 500–2000 orosz állampolgár érkezett Szerbiába.
Čobić szerint akkor a lakbérek akár 200 százalékkal is emelkedtek. 2023 végén aztán csökkenni kezdtek, de nem tértek vissza a háború előtti szintre.
„Most majd meglátjuk, hogy az újabb hullám milyen hatással lesz a szerbiai polgárokra” – mondja Čobić.
Milojko Arsić közgazdász úgy értékeli, hogy a külföldiek újabb beáramlása tovább fokozza a piaci nyomást, de a megfizethető lakhatás problémája Szerbiában jóval régebbi keletű.
„Az egyetlen ésszerű hosszú távú megoldás a lakáskínálat növelése, több engedély kiadása a magánépítkezésekhez, valamint új lakónegyedek állami építése, ahol kedvezőbb feltételek mellett lehetne lakáshoz jutni. Ezt az állam az elmúlt 15 évben elmulasztotta megtenni” – mondja Arsić.
Hozzáteszi, hogy Szerbiában az ingatlanárak és a bérek aránya kedvezőtlenebb sok más országhoz képest. A külföldiek érkezése ugyanakkor a lakhatási költségekre gyakorolt nyomás mellett pozitív hatásokkal is jár: növeli a fogyasztást és hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
„De vannak pozitív hatások is: nő a kereslet más termékek és szolgáltatások iránt, növekszik a vendéglátásban elköltött összeg, és munkájukkal ők is hozzájárulnak Szerbia gazdasági növekedéséhez” – mondja Arsić.
Szavai szerint az orosz állampolgárok újabb beáramlása tovább emelheti a lakbéreket, de nem ez hozta létre a megfizethető lakhatás problémáját Szerbiában, amely már évek óta fennáll.
A piacon nincs elegendő lakás az Szerbiába érkezett orosz állampolgárok keresletéhez képest
