A német szövetségi kormány úgy döntött, hogy 2027. január 1-jétől megfelezi a Nyugat-Balkán-szabályozás keretében évente kiadható vízumok számát. Ez azt jelenti, hogy az eddigi 50 ezer helyett évente 25 ezer külföldi munkavállaló kaphat ilyen vízumot. Nenad Radičević szerint az ezzel a vízummal Németországba érkezők túlnyomó többsége továbbra is dolgozik, ezért Berlin döntése akár „öngól” is lehet. Mihailo Gajić szerint a szerbiai polgárok számára nehezebbé válik a németországi munkavállalás, de az út nem zárul le előttük.
A német kormány a kvóta csökkentését a munkanélküliség növekedésével indokolja. A döntést ugyanakkor bírálják a gazdasági szereplők, különösen az építőipar, amelyhez a program keretében kiadott vízumok mintegy 30 százaléka kapcsolódik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Nenad Radičević, a Szerbiai RTV németországi tudósítója elmondta, hogy a kvóta csökkentése már szerepelt a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták koalíciós megállapodásában. Az intézkedést eredetileg már az idei év elején be kellett volna vezetni, ám az építőipar nyomására akkor elálltak tőle.
A rendszer lényege, hogy a munkavállalónak először állást kell találnia Németországban. Ha rendelkezik konkrét munkaajánlattal, akkor megfelelő szakképesítés nélkül is kaphat vízumot a Németországba költözéshez.
Radičević szerint nem lenne meglepő, ha a döntést ismét módosítanák.
„Minden elemzés azt mutatta, hogy az ilyen vízummal érkezők 98 százaléka továbbra is dolgozik, gyakorlatilag senki nem válik az állam eltartottjává, nem segélyből él. Éppen ellenkezőleg: szinte mindenki hozzájárul a rendszerhez az adókon és járulékokon keresztül – mondta.
Radičević szerint a döntés végrehajtásának egyik oka az AfD erősödése és a migrációval kapcsolatos politikai nyomás lehet. Úgy véli ugyanakkor, hogy a külföldi munkavállalók számának csökkentése problémákat okozhat a német gazdaságnak.
„Nem lepne meg, ha éppen emiatt mégis alkalmaznák ezt a megállapodást, bár ezzel Németország gyakorlatilag lábon lőné magát, mindenekelőtt az építőiparban, de nem csak ott. Ott van a vendéglátás, az idősgondozás és számos más kisegítő tevékenység is. Ez a program Németország számára teljes mértékben sikeresnek bizonyult” – hangsúlyozta.
Mennyivel lesz nehezebb a szerbiai munkavállalóknak Németországba jutni?
Mihailo Gajić, a NALED kutatási és elemzési egységének vezetője szerint a kvóta megfelezése megnehezíti majd a szerbiai munkavállalók kiutazását, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, pontosan mennyivel kevesebb engedély jut majd Szerbia polgárainak.
„Nem tudjuk pontosan, hogy Szerbiára milyen számok vonatkoznak majd, mivel a kvóta a régió mind a hat gazdaságára együttesen érvényes. Nem hivatalosan ugyan léteznek országonkénti kvóták, ezeket azonban nem hozták nyilvánosságra. Ezért nem tudjuk megmondani, hogy a szerbiai polgárok számára pontosan mennyivel kevesebb engedély lesz elérhető” – mondta Gajić.
A Nyugat-Balkán-szabályozás eddig az egyik legegyszerűbb lehetőséget jelentette a németországi munkavállalásra, mivel a jelentkezőknek nem kellett végigmenniük a képesítések elismerésének hosszadalmas folyamatán.
„Elegendő volt egy németországi munkáltatótól állásajánlatot kapni, nem kellett végigjárni az oklevelek honosításának vagy a végzettség újraértékelésének meglehetősen hosszú és lassú eljárását. Ez volt az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy valaki viszonylag gyorsan Németországban vállaljon munkát. Továbbra is megmaradnak azonban a szakképzett munkaerő foglalkoztatására szolgáló más programok, ami Szerbia számára különösen az egészségügyi dolgozók esetében fontos „– magyarázta Gajić.
Szerbiában is szükség van a munkaerőre
Gajić rámutatott, hogy Szerbiában is jelentős a kereslet az építőipari munkások iránt, sokan azonban a lényegesen magasabb fizetések miatt választják Németországot.
„Bizonyos ágazatokban jelentős különbségek vannak a bérek között. Ilyen az építőipar, de ide tartoznak a gépjárművezetők és az egészségügyi dolgozók is. Számukra továbbra is kifizetődőbb Németországban dolgozni. Ugyanakkor nálunk is jelentős a kereslet az építőipari munkások iránt” – mondta.
A hazai munkaerő hiánya miatt a szerbiai építkezéseken már most is sok külföldi dolgozik, köztük török és kínai munkások, valamint a volt Szovjetunió országaiból érkezők.
A német gazdaság az infrastrukturális beruházások miatt aggódik
Radičević szerint a német építőipari vállalatok élesen reagáltak a kvóta tervezett csökkentésére, mert attól tartanak, hogy a munkaerőhiány tovább lassíthatja az infrastrukturális beruházásokat.
„Úgy vélik, hogy ez számos infrastrukturális projektet veszélyeztethet. Az infrastruktúra lassú építésének egyik oka éppen a munkaerőhiány, amely legalább két évtizede tart. Németországnak a növekvő munkanélküliség ellenére is nagy szüksége van építőipari munkásokra” – hangsúlyozta.
A probléma a munkanélküliek összetételében rejlik. Több mint hárommillió ember szerepel a német munkaügyi nyilvántartásban, ám nem feltétlenül rendelkeznek azokkal a képesítésekkel, amelyekre a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban szükség van.
Milyen munkavállalókra van a legnagyobb szükség?
Gajić szerint Németország hiányszakmákat tartalmazó legfrissebb listáján 157 foglalkozás szerepel.
Leginkább szakképzett munkásokra és építőipari szakemberekre van szükség: betonacél-szerelőkre, ácsokra, kőművesekre és más szakmunkásokra. Emellett az egészségügyi kisegítő személyzet iránt is jelentős a kereslet.
Radičević szerint jelenleg az egészségügyi és az építőipari dolgozók tartoznak a legkeresettebb munkavállalók közé, miközben a mérnökök iránti kereslet már nem olyan erős, mint korábban.
Nem kell 25 ezer munkavállalónak elhagynia Németországot
Gajić szerint a szerbiai munkavállalók külföldre távozását nem feltétlenül kell végleges munkaerő-veszteségként értelmezni. Egy részük ugyanis új ismeretekkel és készségekkel tér vissza, a külföldön maradók pedig pénzt küldenek haza családjuknak.
2A migrációt nem szabad kizárólag egyirányú folyamatként szemlélni, amelyben valaki elmegy, és soha többé nem tér vissza. Gyakran körkörös mozgásról van szó: az emberek hazatérnek, majd később ismét elmennek, akár más országokba” – fogalmazott.
Külön hangsúlyozta, hogy a német kormány döntése nem jelenti azt, hogy a már Németországban dolgozó nyugat-balkáni munkavállalók felének távoznia kellene.
„Nem arról van szó, hogy a Szerbiából vagy a Nyugat-Balkánról érkezett munkavállalók teljes számát 50 ezerről 25 ezerre csökkentik. Akik már megkapták a vízumot és dolgoznak, Németországban maradhatnak. Csupán arról van szó, hogy jövőre az újonnan kiadható ilyen vízumok kerete a felére, 50 ezerről 25 ezerre csökken” – összegezte Gajić.
