A BIRODI adatatai a politikai szereplők jelenlétének óriási aránytalanságát mutatják a televíziókban, különösen a Szerb Haladó Párt (SNS) és az Egyetemista lista között. A tisztességes választások előfeltétele, hogy a polgárok számára sokszínű és releváns információk álljanak rendelkezésre a döntéshozatalhoz, ez azonban nem tűnik megvalósíthatónak, figyelembe véve, hogy a miniszterelnök-jelölt Aleksandar Vučić és a Szerb Haladó Párt 35-ször többet szerepelt a közszolgálati médiában, mint fő politikai ellenfele – írja a Vreme.
A Szerbiai Társadalomkutatási Iroda (BIRODI) monitoringja szerint a korábbi szerb elnök az öt vizsgált televízióban a politikai szereplőknek szentelt teljes idő 78 százalékát birtokolta a szeptember 11. és 30. közötti időszakban. A Szerbiai RTV1 (RTS1), a Pink, a Prva, a B92 és a Hepi csatornákon Vučićot összesen 3650,5 percig mutatták az említett időszakban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az SNS 585,5 perces, az Egyetemista lista 291 perces, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 65,5 perces, az Autentikus Jobboldal 51 perces, az Európai Szerbia pedig 39 perces megjelenési idővel rendelkezett.
Vučić és az SNS együttesen 4 236 percet kapott, ami a vizsgált teljes időtartam több mint 90 százaléka.
Aleksandra Krstić, a Politikai Tudományok Karának professzora a Vremének elmondta, hogy valódi médiapluralizmus évek óta nincs Szerbiában.
„Lehet akár 2500 regisztrált médiumunk is, senki nem tiltja meg senkinek, hogy bármilyen médiumot alapítson. Lényegét tekintve azonban ez nem pluralizmus. A médiatartalom pluralizmusa a fontos. Ez nemcsak azt jelenti, hogy van elegendő dokumentum-, kulturális vagy egyéb műsor, hanem az összes fontos társadalmi tényező és politikai opció kiegyensúlyozott jelenlétéről szól. Ha a médiumok számáról beszélünk, a dolgok látszólag rendben vannak. Ám ha a belső pluralizmusról van szó, a médiakutatók és a releváns nemzetközi szervezetek elemzései már nagyon hosszú ideje azt mutatják, hogy a médiapluralizmus, és különösen a politikai pluralizmus nem létezik Szerbiában” – mondja Krstić.
Egyenlőtlenség a közszolgálati médiában is
Vučić 3650,5 percéből 1296 percet a Pinken, 868,5 percet az RTS1-en, 711,5 percet a Prván, 649,5 percet a B92-n és 125 percet a Hepi csatornán sugároztak. Az RTS 1-en Vučić és az SNS 35-ször több időt kapott, mint az Egyetemista lista. A BIRODI megjegyzi, hogy az adatokat a láthatósági idő, és nem a tudósítások minősége, hangvétele vagy tartalma alapján mérték, így a percek számából nem lehet automatikusan arra következtetni, hogy minden megjelenés politikai promóciónak minősült.
„A pluralizmus nyomokban jelen van, ha az egyes tájékoztató műsorokat elemezzük. Ekkor elmondhatjuk, hogy az egyes adásokban két vagy három oldal is megjelenik, és egyenlő teret biztosítanak bizonyos politikai résztvevőknek. Ám ha a teljes műsorkínálatot nézzük, és az országos lefedettségű televíziók teljes tájékoztató műsorát elemezzük, egyértelmű, hogy egy teljes évtizede egyetlen politikai szereplő a domináns” – állapítja meg Krstić.
Szelektív tájékozottság
Szeptember 30-án a BIRODI felszólította az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testületet (REM), hogy tisztázza, milyen körülmények között közvetítette 20 televízió egyidejűleg Vučić beszédét a jagodinai kampányrendezvényen, és vizsgálja meg, hogy ez veszélyeztette-e a média- és politikai pluralizmust.
A BIRODI felteszi a kérdést: vajon ugyanazon politikai tartalom szisztematikus terjesztése – az ellentétes vélemények hiánya mellett – összhangban van-e az elektronikus médiumokról szóló törvénnyel, és elegendő-e ahhoz, hogy a polgárok megalapozott döntést hozzanak az október 25-i rendkívüli parlamenti választásokon.
Krstić professzor szerint a szerbiai polgárok „szelektíven tájékozottak”.
„Tudjuk, hogy a politikai információk többségét a televízióból szerzik, amely az idősebb lakosság számára a legdominánsabb médium, míg a fiatalok főként a közösségi hálózatokról tájékozódnak. A televíziókban – amelyeknek kötelességük lenne kiegyensúlyozottan, egyenlő feltételekkel és pluralista módon közvetíteni mindent, ami történik, és teret adni minden politikai szereplőnek – az történik, hogy sokan közülük szándékosan háttérbe szorítanak egyes témákat, bizonyos témákról soha nem számolnak be, másokat elhallgatnak, és ezek rovására más dolgokat helyeznek a középpontba” – magyarázza Krstić.
A Büro emlékeztet arra, hogy az elektronikus médiumokról szóló törvény a médiaszolgáltatások szabályozási elvei között említi a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a média- és politikai pluralizmusnak a megerősítését és védelmét, továbbá előírja, hogy a médiaszolgáltatónak biztosítania kell a szabad, hiteles, tárgyilagos, teljes körű és időszerű tájékoztatást, valamint a tartalmak sokszínűségét.
