Tizenkét olyan országban, ahol jelentős az érdeklődés az október 25-i szerbiai parlamenti választások iránt, egyetlen szavazóhelyet sem jelöltek ki – mondta az N1-nek David Krstić, a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) tagja. Az érintett országok között van Románia, Bulgária, Törökország, Szlovákia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar is. Krstić szerint az eddigi információk alapján csaknem tízezer választópolgárt érint közvetlenül, hogy nincs hol szavazniuk.
Krstić szerint ezekben az esetekben még az sem világos, hogy az érintett választópolgárok melyik szavazóhelyhez tartoznának. Hasonló problémát említett Firenzével kapcsolatban is: a választás idején nagyszámú szerbiai végzős középiskolás tartózkodik majd a városban osztálykiránduláson, miközben a külügyminisztérium javaslata szerint az Olaszországban kijelölt három szavazóhely egyike sem fedi le Firenzét.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A választói névjegyzéket felülvizsgáló bizottságtól származó információik szerint mintegy 110 ezer külföldön élő vagy tartózkodó szerbiai állampolgár jelentkezett a választásra, és kérelmeiket már feldolgozták. Ez a szám a választói névjegyzék lezárásáig még emelkedhet. A külügyminisztérium két nappal korábban elkészített táblázatában ugyanakkor körülbelül 81 ezer választópolgár szerepelt – mondta Krstić.
A RIK elfogadta a külügyminisztérium által javasolt külföldi szavazóhelyek listáját, noha azt a bizottság több tagja élesen bírálta. Szerintük a döntés a diaszpórában élő polgárok jelentős részének választójogát veszélyezteti, miközben a külügyminisztériumtól nem kaptak megfelelő magyarázatot arra, milyen szempontok alapján állították össze a listát.
Krstić szerint a RIK-nek mindenképpen meg kellett hoznia a döntést, mert éjfélkor lejárt a határidő. Ha nem fogadják el, akkor még azon a viszonylag kevés helyen sem lehetett volna szavazni, amelyeket a külügyminisztérium javasolt.
Összesen 93 külföldi szavazóhelyet jelöltek ki.
Krstić azt is kifogásolta, hogy a külügyminisztérium képviselőitől egyszer sem kaptak adatokat arról, pontosan hány választópolgár jelentkezett az egyes külföldi városokban, holott szerinte ez alapvető fontosságú információ a szavazóhelyek kijelölésénél.
Elmondása szerint azt is kérték a minisztériumtól, hogy készítsen egy előzetes, akár nem hivatalos javaslatot, amelyben feltünteti, hol tartja indokoltnak szavazóhelyek megnyitását, illetve azt is, mely városokban nem javasolja ezt és miért. Ilyen információt azonban nem kaptak.
„A külügyminisztérium átvette a RIK hatáskörének egy részét”
Krstić szerint összességében nem volt konstruktív az együttműködés a külügyminisztériummal. Úgy fogalmazott, a tárca képviselőinek fellépése azt a benyomást keltette, mintha bizonyos mértékben átvették volna a RIK hatáskörét, és ők akarnák megmondani a választási bizottságnak, hogyan kell lebonyolítania a választást.
A RIK-tag szerint a minisztérium indoklása túlságosan általános volt: egyetlen esetben sem részletezték konkrétan, hogy egy adott helyen miért nem jelöltek ki szavazóhelyet.
Krstić és társai azt is kezdeményezték, hogy a RIK ismét forduljon a külügyminisztériumhoz, és kérjen kiegészítést, ehhez azonban nem kapták meg a bizottság többségének támogatását.
Hozzátette ugyanakkor, hogy még nincs késő: a RIK módosíthatja és kiegészítheti a külföldi szavazóhelyekről szóló döntését, ehhez azonban a külügyminisztérium javaslatára van szükség. Krstić közölte, kifogást nyújtanak be a döntés ellen, és ezen keresztül próbálják elérni, hogy minél több külföldön tartózkodó állampolgár számára biztosítsák a szavazás lehetőségét.
„Botrányos és törvényellenes” az időzónákról szóló döntés
Krstić élesen bírálta azt a döntést is, amely szerint a külföldi szavazóhelyeknek szerbiai idő szerint reggel 7 és este 8 óra között kell működniük, függetlenül a helyi időzónától. A RIK vasárnap fogadta el ezt a szabályt.
Krstić szerint ilyenre korábban egyetlen választási ciklusban sem volt példa.
A döntést „botrányosnak”, a józan ésszel ellentétesnek és törvényellenesnek nevezte, mondván: elfogadhatatlan arra kényszeríteni az embereket, hogy az éjszaka közepén szavazzanak.
Vancouver példáját említette, ahol nem nyitnak szavazóhelyet, holott csaknem 1300 választópolgár jelentkezett. Nekik mintegy négyezer kilométert kellene utazniuk, miközben a szerbiai időhöz igazított szavazás miatt helyi idő szerint az éjszaka közepén kellene voksolniuk.
Krstić szerint mindez arra utal, hogy a döntéseket azzal a céllal hozták meg, hogy megnehezítsék ezeknek az állampolgároknak a választójog gyakorlását.
A RIK döntése értelmében például Új-Zélandon helyi idő szerint este 7 órakor kezdődne és másnap reggel 8 óráig tartana a szavazás. A döntést a RIK 20 tagja támogatta, heten ellene szavaztak.
