Az elmúlt évek gazdasági eredményeiről és az EXPO jelentőségéről beszélt Siniša Mali ügyvezető pénzügyminiszter, a Szerb Haladó Párt elnökségének alelnöke a Blic Reggel című műsorában. Szavai szerint Szerbia 2018 óta Európa gyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik.
“Minél gyorsabb a növekedésünk, annál több a beruházás, annál gazdagabb a költségvetés, több a munkahely, magasabbak az adó- és járulékbevételek, valamint nagyobbak a fizetések és a nyugdíjak” – mondta Mali.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Közlése szerint Szerbia gazdasági növekedése idén 3,5–3,7 százalék között alakulhat.
“Európában a második vagy harmadik helyen leszünk, de talán az elsők is lehetünk. Jövőre, az EXPO-val és az általunk várt, több mint négyszázalékos növekedéssel biztosan elsők leszünk Európában” – jelentette ki.
Mali szerint az európai gazdaságok átlagos növekedési üteme 0,9–1 százalék körül mozog, Szerbia pedig gyors ütemben csökkenti az Európai Unió életszínvonalához viszonyított lemaradását.
Fontos eredményként emelte ki a dinár árfolyamának elmúlt 14 évben tapasztalt stabilitását is, amely szerinte kulcsfontosságú a polgárok életszínvonalának megőrzéséhez.
Elmondta, hogy Szerbiában az átlagkereset jelenleg valamivel meghaladja a 121 ezer dinárt.
Mali: A befektetésre ajánlott hitelminősítés a gazdasági stabilitást igazolja
A pénzügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy Szerbia befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkezik, ami szerinte a hazai gazdaság stabilitásának bizonyítéka.
“Szerbia ma az egyetlen ország a Nyugat-Balkánon, amely befektetésre ajánlott hitelminősítéssel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a biztonságos és stabil országok csoportjába tartozunk” – mondta.
Hozzátette, hogy 2018 óta emelkedtek a bérek, a nyugdíjak és a minimálbér, miközben több mint félmillió új munkahely jött létre.
A legutóbbi, júliusi adatok szerint az átlagfizetés 121 400 dinár, a mediánbér pedig körülbelül 95 ezer dinár volt.
Mali szerint az átlagkereset nominálisan 11,3 százalékkal nőtt az előző év júliusához képest, míg az infláció figyelembevételével számított reálnövekedés 9,2 százalék volt.
Hozzátette, hogy az állam az üzemanyag jövedéki adójának csökkentésével reagált az áremelkedésekre. Az intézkedés célja szerinte az üzemanyagárak nagyobb mértékű növekedésének megakadályozása és az életszínvonal megőrzése volt.
„Történelmi mélyponton a munkanélküliség”
Mali azt is elismerte, hogy voltak olyan reformok, amelyeket gyorsabban is végrehajthattak volna.
“Néhány dolgot gyorsabban, néhányat jobban is megcsinálhattunk volna. Ami engem illet, például az Adóhivatal reformja biztosan gyorsabb is lehetett volna” – mondta.
Az életszínvonal kapcsán felidézte a kormány korábbi intézkedéseit, köztük a vényköteles gyógyszerek árának csökkentését, valamint 81 termékkategória árának két évvel ezelőtti korlátozását.
Mali szerint a munkanélküliség történelmi mélyponton van, a bérek és nyugdíjak reálértékének növekedése, valamint a munkahelyek megőrzése pedig hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság könnyebben viselje az áremelkedést.
Mali szerint a GDP meghaladja a 97 milliárd eurót
Szerbia bruttó hazai terméke idén meghaladja a 97 milliárd eurót – jelentette ki Mali.
Elmondása szerint 2012-ben Szerbia GDP-je körülbelül 35 milliárd euró volt. Hangsúlyozta, hogy egy ország eladósodottságának megítélésekor nem elegendő kizárólag az államadósság abszolút összegét nézni, hanem azt a gazdaság méretéhez kell viszonyítani.
Szerbia államadóssága jelenleg a GDP 43,7 százaléka, míg 2012-ben ez az arány 52,5 százalék volt.
A pénzügyminiszter szerint Szerbia a kölcsönzött pénzt beruházásokra fordítja, többek között utak és gyorsvasutak építésére, energetikai fejlesztésekre, valamint az egészségügyre és az oktatásra.
Mali emlékeztetett arra, hogy a maastrichti kritériumok szerint az államadósság felső határa a GDP 60 százaléka. Az általa ismertetett adatok alapján az euróövezet átlagos államadóssága a GDP 88–89 százaléka körül mozog.
„Több hazai vállalat kap támogatást, mint külföldi”
A beruházóknak nyújtott állami támogatásokról szólva Mali azt mondta, a támogatott hazai vállalatok száma meghaladja a külföldiekét, ugyanakkor a külföldi beruházások volumene nagyobb.
Hozzátette, hogy az állam nem kíván változtatni a beruházások támogatására épülő politikáján.
Mali az interjúban az EXPO 2027-et Szerbia történetének eddigi legnagyobb fejlődési lehetőségeként jellemezte, és azt mondta, hogy jövőre „az egész világ Szerbiába jön”.
