Több mint 106 000 szerb állampolgár regisztrált a külföldi szavazásra az október 25-i parlamenti választásokra, miközben számukra mindössze 93 szavazóhelyiséget jelöltek ki. Emiatt a szerb diaszpóra szervezetei a választójog gyakorlásának súlyos akadályaira figyelmeztetnek. Az ODIHR-hez, az EBESZ-hez, az Európai Unióhoz, az Európa Tanácshoz és az amerikai intézményekhez eljuttatott felhívásukban kifejtik, hogy számos várost kihagytak, míg az Egyesült Államok és Kanada egyes részein élő szavazóknak több ezer kilométert kellene utazniuk a legközelebbi szavazóhelyiségig. Az aláírók a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) külföldi szavazásra vonatkozó döntéseinek sürgős felülvizsgálatát követelik.

A dokumentum hozzáteszi, hogy a Szerbián kívüli szavazásra regisztrált állampolgárok száma jelentősen magasabb, mint 2023-ban, amikor 39 270 szavazót regisztráltak. Ezzel párhuzamosan a szavazóhelyiségek száma 81-ről 93-ra nőtt. Az aláírók szerint önmagában a szavazóhelyiségek száma nem pontos mutatója a szavazás elérhetőségének, mert földrajzi eloszlásuk és a választók reális eljutási lehetőségei a kulcsfontosságúak.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Problematikusként említenek számos európai helyszínt, amelyeket a RIK döntése nem tartalmaz, köztük Szalonikit, Firenzét, Vicenzát, Barcelonát, Valenciát, Grazot, Innsbruckot, Bázelt, Genfet, Luganót, Hannovert és Kölnt. Az aláírók emlékeztetnek arra, hogy ezen helyek némelyikén a korábbi választásokon voltak szavazóhelyiségek.

Külön rávilágítanak az Amerikai Egyesült Államokbeli helyzetre, ahol Washingtonban, Chicagóban, Los Angelesben és New Yorkban hagytak jóvá szavazóhelyiségeket. A felhívás szerint a miami választókat a mintegy 1700 kilométerre lévő Washingtonba, míg a houstoni választókat a csaknem 2500 kilométerre fekvő Los Angelesbe irányították.

Hasonló probléma áll fenn Kanadában is, ott Ottawában és Torontóban hagytak jóvá szavazóhelyiségeket, miközben Vancouver és Calgary kimaradt. Ezek a városok több mint 4000 kilométerre vannak Ottawától vagy Torontótól. Vancouverben volt szavazóhelyiség a 2023-as parlamenti választásokon.

„A Vancouverben és Calgaryban élő állampolgárok jelenleg egyetlen kanadai szavazóhelyiséghez sincsenek hozzárendelve, így Szerbia marad az egyetlen olyan helyszín, ahol gyakorolhatják választójogukat” – figyelmeztet a felhívás.

További példaként az Egyesült Arab Emírségeket említik, ahol egyetlen szavazóhelyiséget sem javasoltak, annak ellenére, hogy az aláírók állítása szerint jelentős számú szerb állampolgár él az országban. Abu-Dzabiban volt szavazóhelyiség a 2023-as választásokon.

A másik probléma a különböző időzónákban történő szavazás időpontjára vonatkozik. A felhívás aláírói megjegyzik, hogy az azonos szavazási idő alkalmazása a különböző időzónákban azt jelenti, hogy Észak-Amerika és Ázsia egyes részein a szavazási időszak jelentős része az éjszakai órákra esik.

„Ez jelentős gyakorlati akadályt gördít a részvétel elé” – áll a dokumentumban. Az aláírók a képviselő-választási törvény 91. cikkére hivatkoznak, amely szerint a RIK-nek a külföldi szavazási idő megállapításakor figyelembe kell vennie az időzónák közötti eltéréseket, és biztosítania kell a 13 órás szavazási időtartamot.

„A törvény nem követeli meg, hogy a szavazás mindenhol a szerbiai szavazással egy időben történjen” – hangsúlyozzák.

A másfajta megközelítés példájaként a 2023-as választásokat említik, amikor Kanadában, az Egyesült Államokban, Portugáliában és az Egyesült Királyságban az időeltolódás miatt egy nappal korábban tartották a szavazást.

Az aláírók követelik, hogy a RIK kapjon teljes körű adatokat a regisztrált szavazókról minden olyan helyszínre vonatkozóan, ahonnan az állampolgárok külföldi szavazásra jelentkeztek, beleértve azokat is, amelyek nem szerepelnek a minisztérium javaslatában. Követelik továbbá a kért helyszínekre vonatkozó regisztrált szavazók számának összesített közzétételét, valamint azoknak az átlátható kritériumoknak az ismertetését, amelyek alapján az egyes szavazóhelyiségeket jóváhagyták vagy elutasították.

A nemzetközi intézményektől azt kérik, hogy nyilvánosan fejezzék ki aggodalmukat a szavazás akadályai miatt, támogassák a külföldi szavazás kérdésének bevonását a választási megfigyelő missziók munkájába, és lépjenek kapcsolatba a RIK-kel, valamint a Külügyminisztériummal. A követelések között szerepel az is, hogy azoknak az állampolgároknak, akiknek a kért szavazóhelyiséget nem jelölték ki, biztosítsanak elérhető alternatívát és időben adjanak tájékoztatást arról, hogy hol és mikor szavazhatnak.

„Követelésünk egyszerű: a meglévő választási keretet átláthatóan és következetesen alkalmazzák, és biztosítsanak a külföldön élő szerb állampolgároknak valós és gyakorlati lehetőséget választójoguk gyakorlására” – áll a felhívásban.

A felhívást Európa, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland több tucat városában működő szerb diaszpóraszervezetek és kezdeményezések, valamint a Szórványban Élő Szerbek Közgyűlése írta alá.

Diaszpóra Új-Zélandon (Fotó: Magánarchívum/Nova.rs)